Schönherr Gyula,
Schönherr Gyula,
államtudományok doktora, múzeumi igazgató őr, a m. tud. Akadémia levelező tagja, született 1864. szept. 26. Nagybányán, hol atyja városi kapitány volt. Tanult a budapesti egyetem jogi karán és a bécsi cs. kir. történeti intézetben. 1889. jún. 30. a m. n. múzeumnál könyvtári gyakornoknak neveztetett ki, 1893. segéd, 1894. márcz. 31. segédőr (levéltárnok) lett; 1900. márcz. 27-én őri czímet és jelleget kapott és utóbb igazgató őrré neveztetett ki. 1896. máj. 15. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta; rendes tagja az Akadémia történeti bizottságának is. 1902. jún. a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1892 óta a magyar heraldikai társaság jegyzője, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének előadó-titkára; a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának tagja, a magy. történelmi társulat választmányi tagja. 1889–1890. Rómában a vatikáni levéltárban dolgozott; buvárlatainak eredménye a Monumenta Vaticana (Mátyás király levelezése a római pápákkal cz. kötete), melyet Fraknói Vilmossal együtt szerkesztett. A következő években Olaszország és Németország nevezetesebb könyv- és levéltáraiban eszközölt kutatásokat. A Forster-Scitovszky jutalmat (római kutatásokra) az Akadémia 1898-ban neki ítélte oda. Mint író a magyar politikai történetíráson kívül főleg a czímertannal és családtörténettel, a középkori magyar bibliographiával és a levéltári források ismertetésével foglalkozott. Figyelemre méltók a XV. századi czímeres levelekre irányuló kutatásai. 1903. a m. tudom. Akadémiában egy eddig ismeretlen codexet mutatott be, melyet Rómában a Casanate-könyvtárban fedezett fel; a codex latin orvosi munka, melyben a növények képei magyar felirattal is el vannak látva. 1906. végén idegrendszere megrendült; decz. 13-án édesanyja, valamint barátai elhelyezték a beteg tudóst egy budapesti sanatoriumban. 1907. ápr. egészsége jobbra fordultával Nagybányára költözött édes anyjához.
Czikkei: A Margitsziget gyógyfürdő és üdülőhely cz. munkában (1885. A Margitsziget gyógyfürdő és üdülőhely, névtelenül; ugyanez németül is a német kiadásban); a Nagybánya és Vidékében (1886. 14–18. sz. Megyei Múzeum-egyesület, 51. sz. Vincze mester, egy nagybányai plébános a XV. századból, 1887. 36–38. Nagybánya nyilvános könyvtárairól, 46. Nagybánya régi műemlékei, 52. A legrégibb nagybányai könyvkiadó, 1888. 40. Ünnepnapok és könyvism., 1889. 14–17. Nagybánya közjogi helyzete a mohácsi vész előtt, 32. A magyar történelmi társulat Nagybányán, 33., 34. Nagybánya művelt közönségéhez, 1891. 18. Nagybánya czímere, 1902. aug. 10. Jankó János, nekr.); a Történelmi Tárban (1888. Nádady Ferencz országbiró végrendelete, 1898. A filpesti Szécsiek hagyatéki pöre és oklevél-közlések); a Turulban (1888. I. Lajos ismeretlen gyűrűpecsétje, A Mérey-család czímerlevele 1474-ből, Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek, 1889. A gróf Berenyi-család czímerlevele 1431-ből, Ritka pecsétkölcsönzési eset a XVI. századból, Sopron vármegye története, Felsőbánya régi pecsétje, Czímeres nemes levelek a máramarosi levéltárakban, 1890. Okmányok a Melczer-család levéltárából, A nagybessenyői Bessenyei-család története, Nagybányai czímeres levelek, A Cillei grófok fejedelemsége, 1891. II. Ulászló korabeli czímeres levelek, Gosztonyi János püspök származásához, Az Igali-család czímeres levele, Czímeres nemeslevelek Szabolcs vármegye levéltárában és könyvism. 1892. A somkereki Erdélyi-család 1415. évi czímereslevele és nemzedékrendje, Magyar heraldikai emlékek külföldi cízmeres könyvekben, 1894. A Garázda-nemzetség czímerlevele Pyber Benedek czímeres levele 1476-ból, Nagy Imre, nekr. Barwy Simon czímeres levele 1417-ből, A Bakunin-család állítólagos magyar származása, 1895. A Lászlókarchai Török-család czímerlevele 1418-ból, Az Eresztvényi-család czímeres levele 1414-ből, 1896. A Kölkedi-család czímeres levele 1429-ből, Melczer István, nekr., 1897. A Báznai-család czímeres levele 1434-ből, 1898. Nagylucsei Orbán czímerlevele 1480-ból, 1898. Krisztus kínszenvedésének rendje, Egy Mátyás-korabeli magyar nemesi társaság emléke, Nagy Iván, nekr., 1902. Tinódi Sebestyén czímeres nemeslevele, 1906. Nagybánya középkori pecsétei, Jelentések a Magyar Heraldikai és Genealogiai társaság 1899–1906. működéséről, nyolcz közlés, vegyes közlemények, apróságok és könyvismertetések); a M. Könyv-Szemlében (1888. Egy XVII. századi magyar könyvnyomtató emlékezete, 1889. Instrumenta litteraria Bavariam concernentia in archivo Bibl. Musaei Nationalis Hungarici existentia, Könyvek Váradi Ötvös Pál hagyatékában, 1890. Ismeretlen Mátyás-korabeli levelezőkönyv Darmstadtban, Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez, 1891. Mátyás király leveleskönyve a gróf Khuen-Héderváry-család könyvtárában, Bonfini másolójának czímeres levele, 1892–93. M. Könyv-Szemle új folyama, A boroszlói levéltári lelet magyar vonatkozásai, 1894. A berlini udvari könyvtár szakrendszere, A thorni Corvin-codexről, A Schlägli magyar szójegyzék, 1895. A Hunyadi-levéltár ügye, Ki volt Farinola Dávid? 1896. A milanói Corvin-codexekről, Melczer István, nekr., A magyar nemzeti Múzeum könyvtára az ezredéves országos kiállításon, 1899. A velenczei Szent-Márk könyvtárból, 1900. Vidéki könyvtáraink 1899-ben, A hazai legkisebb nyomtatvány: Katechismus. Leutschau, 1686. 1902. A vidéki könyvtárak 1901-ben, A bécsi udvari könyvtár miniatür kiállítása, 1904. Az 1903. évi római történelmi congressusról, Vidéki könyvtáraink 1903-ban, 1905. Vidéki könyvtáraink 1904-ben); a Századokban (1889. Kirándulási füzet. Jelentés a M. Tört. Társulat nagybányai bizottságának működéséről, 1891. Zsigmond király és Velencze összeköttetései történetéhez, 1902. Jegyzetek Zsigmond király és az egyházszakadás történetéhez és könyvismertetések); az Archaeologiai Értesítőben (1889. Történelmi kiállítás Nagybányán); a Vatikáni Magyar Okirattárban (I. sorozat VI. kötet. Mátyás király levelezése a római pápákkal. Előszó); a Vasárnapi Ujságban (1891. Kovács Lajos, életrajza és irodalmi működése, 1892. II. Lipót, I. Ferencz és V. Ferdinánd királyok koronázására, 1894. Nagybánya története); az Athenaeum Kézi Lexikonában (1892–93. Történelmi czikkek); a Nagybánya és környéke cz. munkában (1894. Nagybánya a multban); az Akadémiai Értesítőben (1896. Mátyás király mint levélíró, 1901. Jelentés az 1900-iki római tanulmányútról); a M. Szalonba (1898. A történelem és a levéltárak); az osztrák-magyar monarchia írásban és képben cz. munkában (XVII. k. Nagybánya és vidéke); a Magyarország történelmi emlékei az ezredéves országos kiállításon cz. munkában (II. rész 1903. Városi életünk emlékei, Czéhemlékeink a XVII. és XVIII. századból); az Útmutató a nagybányai városi múzeum gyűjteményében cz. munkában (1904. A nagybányai városi múzeum); a M. N. Múzeum könyvtárának Czímjegyzékében (II. Címeres nemeslevelek. Írta Áldásy Antal. 1904. A M. N. Múzeum levéltárának nemesi iratai, Előszó); a Budapesti Hirlapban (1906. 336. sz. Művészi séták); a Magyarország Műemlékei Jegyzékében (1906. Korvin János síremléke Lepoglaván, Oklevél-közlések: Az Anjoukori Okmánytár V. (1887), a gróf Zichy-család Okmánytára V. és VI. (1888 és 1894), a Hazai Okmánytár VIII. (1891), a gróf Teleki-család Oklevéltára I. és II. (1895), a M. Könyv-Szemle és a Történelmi Tár évfolyamaiban.
Munkái:
1. Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak. Bpest, 1885. (Különnyomat a Századokból).
2. Nagybánya régi pecséteiről. U. ott, 1886. (Különny. a Turulból).
3. A bécsi udvari kamara levéltárának magyar vonatkozású oklevelei. A levéltári igazgatóság megbízásából. U. ott, 1887. (K. ny. a Történelmi Tárból).
4. Egy magyar államférfi a XVI. században. U. ott, 1891. (K. ny. a Vasárnapi Ujságból).
5. Olaszországi történelmi kutatások. Jelentés 1890. tanulmányutamról. U. ott, 1892. (K. ny. a Századokból).
6. A nagybányai Szent-István-templom maradványai. U. ott, 1892. (K. ny. az Archaeologiai Értesítőből).
7. Hunyadi Corvin János. 1473–1504. U. ott, 1894. (A m. történeti társulattól a Bay Ilona-féle jutalommal koszorúzott pályamű. M. történeti Életrajzok. X. évf.).
8. Az Anjou-ház és örökösei. U. ott, 1895. (Zsigmond és Albert kora, a Magyar nemzet története III. k. 2. fele).
9. Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai. Akadémiai székfoglaló. U. ott, 1897. (Értekezések a tört. tud. köréből XVII. 4. Kivonata az Akad. Értesítőben).
10. A nagybányai városi múzeum. Nagybánya, 1899.
11. Magyarország 1301-ben. U. ott, 1902. (Különny. a Budapesti Szemléből).
12. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára. U. ott, 1902. (K. ny. A M. N. Múzeum multja és jelene cz. jubileumi Emlékkönyvből).
13. A középkori intézmények bomlása és a renaissance. U. ott, 1904. (Csuday Jenővel együtt. A Nagy Képes Világtörténet. Szerk. Marczali Henrik VI. k. 5. rész.)
14. Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének 1903., 1904. és 1906. évi állapotáról. U. ott, 1904–1907. Három füzet.
15. A római Casanate-könyvtár Corvin-kódexe és annak magyar glosszái. (Különnyomat a M. Könyv-Szemle 1904. évfolyamából). U. ott, 1905.
16. A múzeumok és könyvtárak országos szövetsége 1904. okt. 29-én Temesvárt tartott közgyűlésének és okt. 30. Verseczen tartott ülésének Jegyzőkönyve. U. ott, 1906. (A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának IV. Jelentésének melléklete).
Szerkesztette Budapesten: a Magyar Könyv-Szemlét 1893–1901., a Turul Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Évkönyvét 1897–1906-ig (Varjú Elemérrel együtt), a Magyar Történelmi Életrajzokat 1899–1903., a Magyar Minerva, A magyarországi múzeumok és könyvtárak Emlékkönyve I., II. és III. évf. 1901., 1902. és 1904. Mint segédszerkesztő résztvett a Magyar Nemzet Története I–X. kötete szerkesztésében (1895–1898.)
Álnevei és jegyei: Décsényi Gyula nevet használt czikkeinél és munkáinál nagyobbrészt 1885-től 1892-ig. Sch. Gy. (Turulban és M. Könyv-Szemlében), -rr., J. R., D. és Gy. (Turul, M. Könyv-Szemle, Nagybánya és Vidéke), Dr. D. Gy. (Vasárnapi Ujság) és D. D. (Archaeol. Értesítő).
Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz. arczk.
A Magyar Nemzeti Múzeum. Bpest, 1896. 80. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 977. l., XVIII. 553., II. Pótlékkötet 1904. 575. lap.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1907.
Budapesti Hirlap 1907. 99. sz.
