Békecsók
Békecsók (osculum pacis), az ős keresztény egyházból származó azon szokás, amely szerint a teljes kibékülés jeléül a papok s a nép a szt. mise alatt vagy más egyházi szertartásoknál is egymást megölelték és megcsókolták «az Úr békéje veled», «és a te lelkeddel» szavak kiséretében. A békecsók, a különféle egyházak szertartásainak különbözősége szerint, a szt. mise más-más részeiben adatott. Igy a keleti liturgiában a felajánlás előtt, a mozarabi- és a gallikánban a felajánlás után, az Ambrus-féle és az afrikai szertartásban a «Mi Atyánk» után, a rómaiban pedig az «Agnus Dei» után. Minthogy a pogányok e miatt is gyanuba fogták a keresztényeket, azért az apostoli szabványok (constitutiones apostolicae LVIII. c; 11.) meghatározták, hogy előbb a papok a püspököt, azután külön a férfiak és külön a nők csókolják meg egymást elkülönített helyeiken. E szokás a XIII. sz.-ig állott fenn, később a világi hívek között megszünt és e helyett a kereszt v. ereklye csókolása jött divatba. A gör. egyházban a feltámadás reggelén a pap előlép s miután minden papot megcsókolt, a hozzá közeledő hiveket is megcsókolja és megáldja, amire a hivek nem szerint elkülönítve egymást megcsókolják «Feltámadt Krisztus» «Valóban feltámadt!» szavak kiséretében.
