orv
orv – ‘alattomos gonosztevőre jellemző’: orv módszerek, orvul.
Alighanem ótörök eredetű szó: ujgur, üzbég ogri, kun ogur (‘tolvaj’); ezek egy magyar or (‘tolvaj’) alak előzményei. Régi írásos adataink szerint ez volt az eredeti alak, ebből magyarázható az or-, oroz; a -v másodlagos fejlemény. Az egykori főnév ma már csak az orv- előtagú, voltaképp jelzői összetételekben él.
