Tesszalonikaiaknak írt II. levél (2Tessz)
Tesszalonikaiaknak írt II. levél (2Tessz)
Az apostol Isten igazságos ítéletével vigasztalja a nehéz helyzetben levő hívőket. A 8. versben a lobogó tűz az ítélet jelképe. Isten az igazak megdicsőítésével kinyilvánítja hatalmát, hiszen kimenti őket a földi kísértésből, zaklatásból, és nyugalmat, boldogságot ad nekik.
Úgy látszik, némelyek félreértették az apostol előbbi tanításának vagy levelének valamelyik részletét, s azt hitték, hogy Krisztus megjelenése közel van.
Az apostol itt körülbelül ugyanazt mondja, amit Krisztus hangoztatott (Mt 24; Mk 13), hogy az Egyháznak a világ vége előtt még küzdelmes földi története lesz. Számolni kell azzal, hogy lesz hitehagyás és szakadás az Egyházban, sőt a gonoszság néha nyomasztólag felülkerekedik. Az utolsó időkben ezek a jelek még feltűnőbbek lesznek. A „bűn embere”, a „kárhozat fia”, az „ellenség” lehet egy ember vagy egy intézmény, ami az Isten-ellenes hatalmat képviseli. Viselkedésének leírása emlékeztet Iz 14,14; Ez 28,2; és Dán 11,36-ra. A gőg megnyilvánulása végső fokon az önistenítés.
A gonoszság titka a bukott angyalok kísértő hatalma. Eszközül felhasználhatja az emberek ösztönét és szenvedélyét. A „bűn embere” alatt kétségtelenül olyan valakit vagy valakiket kell értenünk, akikben ez a befolyás hatásosan érvényesül. Ezért tudjuk jelekkel és látszólagos csodákkal bámulatba ejteni az embereket, illetőleg a hittől elterelni őket. Teljes erejű fellépésüket valami még késlelteti. Az apostol élőszóval kifejtette, hogy mi ez, de tanítása nem maradt ránk. De ha arra gondolunk, hogy az apostol az Isten tanítását a lélek kardjának nevezi, és ugyanakkor a hit pajzsáról beszél, mint védőfegyverről (Ef 6,17), akkor gyaníthatjuk, hogy a feltartóztató erő az Egyház igehirdető és kegyelemközlő tevékenysége. Ezt emberileg meg lehet akadályozni, s a hitbeli tudatlanságot ki lehet használni arra, hogy Istentől elfordítsák az embereket. Isten gondviselése azonban akkor sem hagyja el azokat, akik bíznak benne és ragaszkodnak hitükhöz.
Az Úr szájának lehelete és jövetelének tündöklése jelképes kifejezés arra, hogy az igazi hatalom mégis nála marad. Akkor lép közbe, amikor akar, és semmiféle kísértő nem képes többre, mint amit az isteni gondviselés nagyobb javak érdekében megenged neki. Isten országának végső győzelme tehát biztos.
A hagyományosság elve tehát az első időktől végigvonul az Egyház életén. Csak az lehet a hit tárgya, amit Isten kinyilatkoztatott, és az apostolok mint ilyet hirdettek.
A hit nem mindenkié, nem mindenki fogadja el ugyanis a kinyilatkoztatást. Isten mindenkinek felajánlja a kegyelmet, de azt viszsza lehet utasítani.
Bizonyára akadtak olyanok, akik a világ vége várása miatt elhanyagolták mindennapi munkájukat.
A szeretetközösségből való kizárás büntetés és figyelmeztetés egyszerre.
