Zsolt. 2
Zsolt. 2
Zsolt. 2.1
Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?
Zsolt. 2.2
Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen:
Zsolt. 2.3
Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket!
Zsolt. 2.4
A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket.
Zsolt. 2.5
Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket:
Zsolt. 2.6
Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon!
Zsolt. 2.7
Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged!
Zsolt. 2.8
Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget.
Zsolt. 2.9
Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!
Zsolt. 2.10
Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek!
Zsolt. 2.11
Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok!
Zsolt. 2.12
Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!
