Jel. 8
Jel. 8
Jel. 8.1
Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csend lett a mennyben, mintegy fél óráig.
Jel. 8.2
És láttam a hét angyalt, akik az Isten előtt álltak, és adatott azoknak hét trombita.
Jel. 8.3
Egy másik angyal is odajött és megállt az oltárnál, kezében aranyfüstölő, és adatott neki sok füstölőszer, hogy a szentek imádságaihoz tegye az aranyoltárra, amely a trónus előtt van.
Jel. 8.4
És felszállt a füstölőszerek füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből az Isten elé.
Jel. 8.5
Ekkor vette az angyal a füstölőt, megtöltötte az oltár tüzéből, és ledobta a földre: mennydörgés és zúgás, villámlás és földrengés támadt.
Jel. 8.6
A hét angyal pedig, akinél a hét trombita volt, felkészült, hogy trombitáljon.
Jel. 8.7
Trombitált az első, és jégeső támadt, és tűz vérrel keverve, és lehullott a földre: megégett a föld harmada, megégett a fák harmada és megégett a zöld fű is mind.
Jel. 8.8
A második angyal is trombitált, és valami tűzzel égő nagy hegy zuhant a tengerbe, és a tenger harmada vérré lett:
Jel. 8.9
elpusztult a tenger teremtményeinek harmada, amiben csak élet volt, és megsemmisült a hajók harmada is.
Jel. 8.10
A harmadik angyal is trombitált, és az égből egy nagy égő csillag hullott le, mint egy lámpás, és ráesett a folyók harmadára, és a vizek forrásaira.
Jel. 8.11
A csillag neve pedig Üröm, és ürömmé lett a vizek harmada, és sok ember meghalt a vizektől, mert azok keserűvé váltak.
Jel. 8.12
A negyedik angyal is trombitált, és csapás érte a nap harmadát, a hold harmadát és a csillagok harmadát, hogy elsötétüljön harmadrészük, a nappal se legyen világos harmadáig, az éjszaka is ugyanígy.
Jel. 8.13
Ekkor láttam és hallottam, hogy egy magányos sas átrepül az ég közepén, és hatalmas hangon ezt mondja: „Jaj, jaj, jaj azoknak, akik a földön laknak, a másik három angyal trombitájának hangja miatt, akik még ezután trombitálnak.”
