Zsolt 3
Zsolt 3
Zsolt 3.1
(Dávid zsoltára, amikor menekült fia, Absalom elől.)
Zsolt 3.2
Mennyien szorongatnak, Uram, Mennyien fordulnak ellenem!
Zsolt 3.3
Hányan mondják rólam: „Nincs menedéke Istenénél!”
Zsolt 3.4
De te, Uram, azért védőpajzsom vagy, te vagy dicsőségem, csüggedt fejem fölemeled.
Zsolt 3.5
Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz, s ő meghallgatott szent hegyéről.
Zsolt 3.6
Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom.
Zsolt 3.7
Nem félek a nép ezreitől, ha ellenségesen körülvesznek.
Zsolt 3.8
Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem! Hiszen minden ellenségemet arcul verted, és a leselkedők fogait kitörted.
Zsolt 3.9
Az Úrnál a segítség, legyen áldásod népeden!
