4. A HABSBURG-KORMÁNYZAT POLITIKAI AKTIVITÁSÁNAK ERŐSÖDÉSE
4. A HABSBURG-KORMÁNYZAT POLITIKAI AKTIVITÁSÁNAK ERŐSÖDÉSE
1750 táján lényeges fordulat következik be Erdély politikai életében. A Habsburg-birodalom központi kormányzata, amely addig elsősorban csak az adó és az ellenreformáció kérdésében tanúsított érdeklődést az ország iránt, most intenzívebben kezd foglalkozni Erdély ügyeivel. A birodalom elvesztette Sziléziát, államadósságai az osztrák örökösödési háborúban alaposan 1019megnőttek; most szükség van az ország erőforrásainak sokoldalúbb, rendszeresebb kihasználására, s ennek érdekében az erőforrások növelésére, stabilizálására is. Ami e téren a kormányzat kezdeményezéséből történik, lényegében még ekkor sem lépi túl az első négy évtized kereteit. Átgondolt Habsburg-gazdaságpolitika még nincs Erdélyben, csak adó- és kincstári politika – ezek azonban koncepciózusabbá válnak a korábbiaknál.
AZ ADÓREFORMOK
RENDI GAZDASÁGI REFORMTERVEK
AZ ELLENREFORMÁCIÓ UTOLSÓ HULLÁMA, A ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ ELISMERÉSE
AZ ABSZOLUTISZTIKUS KORMÁNYZATI FORMÁK MEGERŐSÖDÉSE
A HATÁRŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE. A SICULICIDIUM
A „BIZONYOS PUNCTUMOK”
KULTURÁLIS ÉLET
