NÖVEKVŐ NÉPESSÉG A MEZŐGAZDASÁG ELMARADOTTSÁGÁNAK SZORÍTÁSÁBAN
NÖVEKVŐ NÉPESSÉG A MEZŐGAZDASÁG ELMARADOTTSÁGÁNAK SZORÍTÁSÁBAN
A 18–19. századi erdélyi népesség, gazdaság és társadalom egymással összefüggő kérdéseiről az élet minden szintjére tekintő igénnyel a legutóbb: DANKANITS Á., A hagyományos világ alkonya Erdélyben (Bp. 1983).
Az 1786-os népszámlálás megyei és községsoros bontásban: THIRRING G., Magyarország népessége II. József korában (Bp. 1938); DANYI D. és DÁVID Z., Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787) (Bp. 1960). A határőrvidékre csak összesített adatok: C. HIETZINGER, Statistik der Militärgränze des österreichischen Kaiserthums I (Wien 1817). Az 1850–51-es népszámlálás egyik változatának eredeti községsoros összesítései: OL, EOKL Vegyes állagai, Statisztikai tabellák. 2. cs. A tényleges népességszámot községsorosan adta ki újra az 1930-i népszámlálás nemzetiségre kérdező adataival együtt az 1849 előtti törvényhatósági bontásban: E. WAGNER, Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen (Köln–Wien 1977).
Az 1766-i felekezeti kimutatás csonka adatai alapján becsülte a nemzetiségi megoszlást: J. SÖLLNER, Statistik des Grossfürstenthums Siebenbürgen (Hermannstadt 1856) 288. Ugyancsak ő, forrása megnevezése nélkül közölte (267) az 1786-ra vonatkozó adatokat; amelyeket, bár teljesen valószínűtlenek, mégis „érdemesnek tart arra, hogy ismerjünk”: P. SUCIU, Poporaţia Ardealului şi şimtul realităţilor social-economice (Cluj 1925) 6 és 16. Az 1766-i felekezeti összeírás 1,4 milliós lélekszámot megadó változata K. MÜLLER, Siebenbürgische Wirtschaftspolitik unter Maria Theresia (München 1961) 14. Az 1773-i felekezeti adatok alapján becsüli a nemzetiségi megoszlást: N. GIURGIU, Populaţia Transilvaniei la sfîrşitul secolului al XVIII-lea şi începutul secolului al XIX-lea (Populaţia şi societate. Studii de demografie istorică I. Red. ŞT. PASCU. Cluj 1972) 110–114. Az 1794-i adókimutatások alapján készült becslést közli: M. LEBRECHT, Versuch einer Erdbeschreibung des Grossfürstenthums Siebenbürgen. (Hermannstadt 17831804) 7–9. Az 1844-i adatsor SÖLLNER becslése (i. m. 374–381). Az 1850–51-i népszámlálás összesítő adatait közli: E. A. BIELZ, Handbuch, 160.
A népmozgalomra vonatkozóan elsősorban 19. századi kortársi feldolgozások: G. BINDER, Beiträge zur Staatskunde von Siebenbürgen (AVSL A. F. 2); SÖLLNER és BIELZ idézett művei; L. REISSENBERGER, Zur Kenntnis der Volksbewegung von Hermannstadt. (AVSL N. F. 1); UŐ, Zur Kenntnis der Volksbewegung in Siebenbürgen (AVSL N. F. 5, 7). Községsoros adatokat közöl: SZABÓ T. A., Nireş-Szásznyíres népiség-, népesedés- és helynévtörténeti viszonyai a XIII–XX. században (EM 1937); I. CONEA, Clopotiva, un sat din Haleg L (Bucureşti 1940) 202–204. Az egyházfők által a Tafeln számára a Guberniumhoz beküldött népmozgalmi statisztikák: OL, Statisztikai tabellák. 1. cs.; OL, GPr. 1847: 1655; OL, EOKL, Exactoratus Provincialis, Departamentum Contributionale. 75. cs. L. MOLDOVAN, Registrele parohiale de Stare civilă, izvoare de date demografice (Populalie ei societate. Studii de demografie istorică. Red. ŞT. PASCU. H. é. n. II); A. RĂDIŢIU, Actele bisericeşti în limba româna din Transilvania (SUBB-H 1977). Az ausztriai és csehországi demográfiai helyzetre a Tafeln alapján: J. HAIN, Handbuch der Statistik des österreichischen Kaiserstaates II (Wien 1859); B. BOLOGNESE-LEUCHTENMÜLLER, Bevölkerungsentwicklung und Berufstruktur, Gesundheits- und Fürsorgewesen in Österreich 1750–1918 (Wien 1978). Az átlag- és a várható életkor becslésére E. WAGNER idézett műve (Ortsnamenbuch) is az először említett munkák alapján vállalkozik. A legmegbízhatóbb határőrvidéki adatokat a Tafeln közli. Az említett francia útleírás: ST. BELLANGER, Trois ans de promenade en Europe et en Asie II (Paris 1842) 333–334.
A himlőoltás elterjedésére: VITA Zs., A himlőoltásra vonatkozó rendeletek Erdélyben (Orvosi Szemle 1965. 2); J. H. BENIGNI VON MILDENBERG, Statistische Skizze der Siebenbürgischen Militär-Grenze (Hermannstadt 1834) 25. A járványok pusztításairól a népmozgalmi kimutatások mellett: PATAKI D., A Cholera Kolozsvárt (h. é. n.); OL, EOKL, Gubernium Transylvanicum, Commissio Sanitatis.
Erdély viszonylagos túlnépesedését a sok kortárs megnyilatkozáson kívül hangsúlyozza: V. CHERESTEŞIU, A balázsfalvi nemzeti gyűlés (Bukarest 1967) 30; TRÓCSÁNYI Zs., Wesselényi 506–507; OROSZ I., A mezőgazdasági termelés Magyarországon 1790–1848 (kézirat, kandidátusi értekezés). Az adóösszeírások forráskritikája: FR. HANN, Über die siebenbürgische Staats-Steuer (contributio regia) mit Beziehung zur Volksökonomie (AVSL A. F. 4); E. A. BIELZ, Beitrag zur Geschichte und Statistik des Steuerwesens in Siebenbürgen. (Hermannstadt 1861). A nyomtatásban megjelent mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatokat kiadja: BENDA GY., Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867 (Bp. 1973). Az ebben található adatokon kívül: Landesbeschreibung von Siebenbürgen, 1773 (OSzK Kézirattár Fol. Germ. 282); J. C. EDER, Fasciculus Rerum Statisticarum Transilvaniae (Uo. Fol. Germ. 287); Kriegsarchiv, Militärgrenze, 43/44. Fasz; Uo. 31/32. Fasz.; OL, Exactoratus Provincialis, 75. cs. A kolozsvári számvevőség kimutatásaiból: OL, GPr. 1847: 1655. A transzhumálásra: L. FÖLDES, Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen-Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts (Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Ethnographische Studien. Hrsg. L. FÖLDES. Bp. 1969); C. CONSTANTINESCU-MIRCEŞTI, Păstoritul transhumant şi implicaţiile lui în Transilvania şi Ţara Românească in secolele XVIII–XIX (Bucureşti 1976). A fenti munkáktól eltérő számadataim forrása: OL, Exactoratus Provincialis, 105. cs. A kukorica térhódítására: I. CLAUDIAN, Alimentaţia poporului român (Bucureşti 1939); T. STOIANOVICH, Le maďs dans les Balkans (Annales, Économies, Sociétés, Civilisations 1966. 3).
Az ún. „régi típusú” válságokra: MISKOLCZY A., Adatok az erdélyi reformkori hivatalnok-értelmiség életformájához (AtSz 1977. 3–4). Az adóhátralékok alakulására kimutatások: HHStA, Minister Kolowrat Akten, 1841: 729; OL, EOKL, Időrendi vegyes iratok, 29–30. cs. A termések csökkenésére és az 1847-es válságra: OL, Erdélyi Országos Főbiztossági Levéltár, Kimutatások-attestatumok adóhátralékokról, 2–3. cs; Erdélyi kancelláriai jelentések: 1784HHStA, Staatsrat, 1845: 615; 1846: 192; 1847: 455; 4124; Minister Kolowrat Akten, 1847: 919. A gabonaárak és a házasságkötések alakulására: Tafeln, 1828–1848.
A gazdálkodás, ill. az önfenntartás lehetőségei és a családnagyság változásának kapcsolatára – népességösszeírások alapján – először FARAGÓ T., Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787–1828 (Történeti statisztikai tanulmányok. 3. Bp. 1977. 105–214) hívta fel a figyelmet. Korábbi évekből, évtizedekből való erdélyi adózó családfő-összeírásokat demográfiai forrásként, a társadalmi rétegződés elemzésére használ fel: CSETRI E.–IMREH I., Erdély változó társadalma 1767–1821. (Bukarest 1980). A jelen dolgozathoz használt összeírások: OL, Exactoratus Provincialis, Erdélyi adózók 1831. évi kimutatásai és Uo. 112. cs. A családnagyságnak a társadalmi rétegződéssel, ill. a társadalmi helyzettel való összefüggéseiről: J. HINTZ, Bevölkerungsverhältnisse im Kronstädter Distrikt nach der 1839-er Zählung és UŐ, Volkszählungen in Siebenbürgen (AVSL A. F. 3). Néprajzi leírások: BÁTKY ZS., Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez (Néprajzi Értesítő, 1907); VÁMSZER G., A székely vagyon és földközösség (Erdélyi Múzeum Egyesület Emlékkönyve. Kolozsvár 1939). Zaránd megyére: HORVÁTH J., Bírálat és némely ragasztvány az iker Magyarhon nemzeti 1837-k évi Tratter és Károlyi kalendáriumára (Kolozsvár 1837) 44. és HHStA, Minister Kolowrat Akten, 1847: 919. Doboka megyei példa: HODOR K., Doboka vármegye természeti és polgári esmértetése (Kolozsvár 1837) 393. Nagysinkszék esetében átlagos családnagyságnak a népességszám és az adóköteles családok hányadosát vettük. A határőrvidéki „családpolitikára”: BENIGNI, i. m. (Statistische Skizze) 97–99. A naszódi viszonyokra: V. ŞOTROPA, Districtul grăniceresc năsăudean (Cluj-Napoca 1975) 197–209; Kriegsarchiv, Hofkriegsrat, 1841: B 96/3. A családi együttélésről Franz de Villata vezérőrnagy operatuma: Hofkriegsrat, 1833: B 139. A családnagyságról: ŞT. IMREH, Conscripţia grănicerilor transilvăneni din anul 1810 (Sub semnul lui Clio. Omagiu Acad. Prof. Ştefan Pascu. Cluj, 1974) és a Tafeln 1830–1847. évi adatai.
