A PARASZTSÁG HELYZETE ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÚJRASZABÁLYOZÁSA. A FÖLDESURAK KÁRMENTESÍTÉSE
A PARASZTSÁG HELYZETE ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÚJRASZABÁLYOZÁSA.
A FÖLDESURAK KÁRMENTESÍTÉSE
A FÖLDESURAK KÁRMENTESÍTÉSE
Az erdélyi jobbágyfelszabadítás bonyolult kérdéskörét bemutató vázlatunk alapjául a hivatalos adatokra épülő egykorú mű: J. GRIMM, Das Urbarialwesen in Siebenbürgen (Wien 1863), a feldolgozások közül A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914 1809I–II (Szerk. SZABÓ I. Bp. 1965) c. gyűjteményes munka szolgált, mely azonban csak érintőlegesen foglalkozik Erdéllyel. A helyi viszonyokat tárgyaló könyvek közül irányadónak tekintettük EGYED Á., A parasztság a századfordulón és UŐ, Falu, város c. műveit, ezekben a Székelyföld sajátos viszonyait is részletesen tárgyalja, s részben Kovács J., Adatok az erdélyi tőkés mezőgazdaságról (Bukarest 1957) és UŐ, Desfiinţarea relaţiilor feudale în Transilvania (Cluj 1973) c. munkáit.
A kiterjedt régi irodalomból: APOR K., A székely örökség történelmi és jogi szempontból (Marosvásárhely 1868); BERDE A., Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jóllétre jusson? (Kolozsvár 1859); A. DORGÓ G., Tájékoztatás úrbéri ügyekben (Kolozsvár 1864); JAKAB E., A királyföldi viszonyok ismertetése (Pest 1871); I. PUŞCARIU, Comentariu la prea înaltă patentă din 24 iunie 1854 pentru Ardeal (Sibiu 1858); SEBESS D., Adatok a magyar agrárpolitikához a jobbágyság felszabadítása után (Bp. 1908); UŐ, Erdélyrészi birtokrendezés az ország erdélyi részeiben (Bp. 1908); GECZŐ J., Észrevételek az erdélyi birtokrendezések tárgyában felmerült javaslatokra (Kolozsvár 1879); ENESEI DORNER B., Az erdélyi szászok mezőgazdasága (Győr 1910); A. SENZ, Der Wirkungskreis der Urbarialgerichte in Siebenbürgen (Hermannstadt 1858); M. SVOBODA, Zur Commasation auf dem ehemaligen Königsboden (Hermannstadt é. n.).
A földesurak kármentesítésével a korabeli sajtó és az itt jelzett munkák többsége szintén foglalkozik. A kormányzat álláspontjára 1. Die Protokolle des österreichischen Ministerrates (1848–1867) Abt. III. Bd. 1–3 (Bearbeitet von W. HEINDL. Wien 1975–1984) c. forráskiadvány idevágó részeit, arra is bizonyítékul, hogy az egész kérdéskör ekkor mindenekelőtt politikai jelentőségű volt Bécs számára. A részletekre kiemelendő J. GRIMM, i. m. (Das Urbarialwesen); a MNT X. kötete külön is tárgyalja az erdélyi kárpótlást. L. még BERNÁT GY., Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon (Bp. 1935).
