A PROVIZÓRIUM ÉS A NAGYSZEBENI LANDTAG ÖSSZEHÍVÁSA. A TARTOMÁNYGYŰLÉS MUNKÁJA
1811A PROVIZÓRIUM ÉS A NAGYSZEBENI LANDTAG ÖSSZEHÍVÁSA.
A TARTOMÁNYGYŰLÉS MUNKÁJA
A TARTOMÁNYGYŰLÉS MUNKÁJA
Az 1863–64. évi nagyszebeni tartománygyűlés részleteivel régi történetírásunk alig foglalkozott, mivel az a magyar parlamentarizmus fejlődésétől élesen elkülönült. A magyar állásfoglalást tükrözi Teleki Domokos névtelenül megjelent kitűnő röpirata: Siebenbürgen und die österreichische Regierung in der letzten vier Jahren 1860–1864 (Leipzig 1865). A korabeli lapok tudósításait is felhasználva ír ÜRMÖSSY L., Tizenhét év, s a kortársi emlékezés nagy élményeként adja elő G. BARIŢ, Părţi alese II, erős önkritikus szellemben L. PUŞCARIU, i. m. (Notiţe). A szász kortársak magatartására 1. FR. TEUTSCH, i. m. (Hundert Jahre) és UŐ, Geschichte. A feldolgozások közül úttörő munka MESTER M., Az autonóm Erdély és a román nemzeti követelések az 1863–64. évi nagyszebeni országgyűlésen c. könyve (Bp. 1936), amely azonban csak az első szakaszt tárgyalja. Összefoglaló ismertetés: JORDÁKY L., A román nemzeti párt megalakulása (Bp. 1974). Legújabban S. RETEGAN, Dieta románească nagy levéltári forrásanyag alapján ad sokoldalú képet, melytől a mi elemzésünk főként abban tér el, hogy fontosabbnak ítéljük a birodalmi kormány manipulációs tevékenységét, s ezért – politikai-tudati jelentőségét nem tagadva – nem tekinthetjük „román országgyűlésnek”.
A források közül l. SÁNDOR J., i. m. (Okmánytár); A kiegyenlítés okmánytári története (Pest 1867); T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur; Akten und Verhandlungen des Siebenbürgischen Landtages (Hermannstadt 1863–1865); a kiadott 1863–64. évi erdélyi Országgyűlési Naplón túl l. még Haynald irattöredékeit (OSzK, Kézirattár Fol. Hung. 1723), illetve K. HITCHINS–L. MAIOR, Corespondenţa lui Ioan Raţiu cu George Bariţiu 1861–1892 (Cluj 1970).
