DACIA FELOSZTÁSA TARTOMÁNYOKRA. HATÁROK ÉS HADSZERVEZET
DACIA FELOSZTÁSA TARTOMÁNYOKRA. HATÁROK ÉS HADSZERVEZET
Dacia helytartói: A. STEIN, Die Reichsbeamten von Dazien (DissPann I:12, Bp. 1944). Újabb rövid kimutatás: B. E. TOMASSON, Laterculi praesidium, Moesia, Dacia, Thracia (Gothoburgi Westrogotorum 1977). Egyes helytartókról: BALLA L., Prosopographia Dacica I (DMÉ 1968); UŐ, Prosopographia Dacica II (DMÉ 1974); UŐ, Prosopographia Dacica III (AC Debr. 9, 1973). A tartomány átszervezésének az időrendjéhez: B. GEROV, Zwei neugefundene Militärdiplome aus Nordbulgarien (Klio 37, 1959); M. MACREA, Organizarea provinciei Dacia (AMN 3, 1960); UŐ, L’organisation de Ia province de Dacie (Dacia 11, 1967); I. I. RUSSU, Das römische Militärdiplom von 123 für Dacia Porolissensis und Pannonia Inferior (Dacia 18, 1974); UŐ, Dacia şi Pannonia Inferior (Bucureşti 1973). A helytartói hivatalról: Á. DOBÓ, L’officium consularis en Dacie (AC Debr. 14, 1978); a vámszervezetről: Á. DOBÓ, Contribution ŕ l’histoire de la douane en Dacie (AC Debr. 10–11, 1974–75). A tartományi gyűlésről általában: J. DEININGER, Die Provinziallandtage der römischen Kaiserzeit von Augustus bis zum Ende des dritten Jahrhunderts n. Chr. (München-Berlin 1965); a daciai concilium megszervezéséhez: C. DAICOVICIU, Severus Alexander şi provincia Dacica (AMN 3, 1966. 153–163); BALLA LAJOS az időpontot korábbra teszi: Epigraphica Dacica (Debr. Egy. Kt. Közl. 1970. 24–31).
A táborokról, a védelmi rendszerről N. GUDEA összefoglaló tanulmányaiban olvasunk: N. GUDEA, Sistemul defensiv al Daciei romane (Apulum 12, 1974); UŐ, Das Verteidigung des römischen Daciens (Saalburg Jahrbuch 31, 1977); UŐ, Der Limes Dakiens und die Verteidigung der obermoesischen Donaulinie von Traianus bis Aurelian (ANRW II:6, 1977); UŐ, The Defensive System of Roman Dacia (Brittania 10, 1979). A szerző cikkeiben – megalapozatlanul – az egész Bánságot Dacia provincia részének tartja.
A limeskutatás megindulása TORMA KÁROLY nevéhez fűződik. Sok tanulmánya közül: A Limes Dacicus felső része (Bp. 1880). A tartomány határa, a katonaság által védett limesvonala FERENCZI ISTVÁN kutatásai alapján jól ismert: A római Dacia kiterjedésének, védelmének és felosztásának a kérdéséhez (A Kolozsvári V. Babeş és Bolyai Egyetemek Közleményei 1, 1956); UŐ, Contribuţii la problema limesului de vest al Daciei (AMN 9, 1972); UŐ, Die Nordstrecke des dakischen Limes von Crişul Repede bis zu den Ostkarpaten (Actes, Mamaia); UŐ, Contribuţii la problema limes-ului de vest al Daciei (AMN 11, 1974); UŐ, Zur Verteidigung des Nordgrenze der Provinz Dazien (Roman Frontier Studies 1969, Cardiff 1974); UŐ, Beiträge zur Kenntnis der römischen Limes nördlich von Someşul Mare (Dacia 22, 1978). Az északkeleti táborok helyrajzához: PAULOVICS I., Dacia keleti határvonala és az úgynevezett „dák”-ezüstkincsek kérdése (Kolozsvár 1944). A délkeleti táborokról: K. HOREDT, Die südsiebenbürgische Limesstrecke Dakiens (SMR 331–338). Dacia Porolissensis táborainak legfontosabb adatait összeállította D. PROTASE, „Exercitus Daciae Porolissensis” et la défense des frontičres septentrionales de la Dacie (Actes, Mamaia). Újabb táborkutatások Erdélyben: Gyalu: D. ISAC–A. DIACONESCU–C. OPREANU, Săpăturile arheologice în castrul roman de la Gilău (Potaissa 2, 1980); UŐ, Porta principalis dextra a castrului de la Gilău (AMN 18, 1981); Vecel: L. PETOLESCU, Castrul de la Micia (Muz. Naţ. 5, 1981); Sebesváralja: N. GUDEA, Das Römerlager von Bologa (SMR 313–329); UŐ, Materiale arheologice din castrul roman de la Bologa (Apulum 15, 1977); Vármező: A. LANDES, Propuneri pentru o reconstituire a castrului roman de la Buciumi (AMP 3, 1979); UŐ, Propuneri pentru o reconstituire grafică a castrului roman de la Buciumi (AMP 4, 1980 és 5, 1981); Porolissum: E. TÓTH, Porolissum. Das 555Castellum in Moigrad, Ausgrabungen von A. Radnóti 1943 (Régészeti Füzetek II: 19, Bp. 1978); E. CHIRILĂ–N. GUDEA–A. MATEI–V. LUCĂCEL, Raport preliminar asupra cercetărilor arheologice de la Moigrad (AMP 4, 1980); Énlaka: N. GUDEA, Castrul Roman de la Inlăceni (AMP 3, 1979); Bereck: N. GUDEA, Castrul roman de la Breţcu (AMP 4, 1980); Földvári: N. GUDEA–I. POP, Săpăturile din castrul roman de la Feldioara (MCA 14, 1980); Segesvár: I. MITROFAN–GH. MOLDOVAN, Castrul roman de la Şighişoara (AMN 5, 1968); Tihó: V. WOLLMANN–GH. BOT, Despre Castrul şi garnizoana romană de la Tihău (In memoriam C. Daicoviciu, Cluj 1974). Dacia Inferior táborairól: D. TUDOR, Castra Daciae Inferioris (Buletinul Muzeului Militari National 9–10, 1941–42); UŐ, Nouvelles recherches archéologiques sur le Limes Alutanus et le limes Transalutanus (Actes, Mamaia). A „limes Transalutanus”-tól GR. G. TOCILESCU munkája még mindig alapvető: Fouilles et recherches archéologiques en Roumanie (Bucureşti 1900. 117–141); továbbá CR. M. VLĂDESCU–GH. POENARU BORDEA, Les fortifications romaines sur le limes Alutanus dans Ia zone du massif de Cozia (Actes, Mamaia); Az Olt menti limes táboraiban meginduló ásatásokról: J. BOGDAN-CĂTĂNICIU, Cercetări in castellum de la Rucăr (SCIV 25,1974); GH. POENARU BORDEA–C. M. VLĂDESCU, Castrul de la Titeşti (SCIV 32, 1981). Mindkét limesvonal táborairól összefoglalóan: J. BOGDAN-CĂTĂNICIU, Nouvelles données sur le limes Transalutanus (Actes, Mamaia).
Dacia legióiról: E. RITTERLING, Legio, RE XII (1925) 1540–1549, 1572–1586, 1710–1727. A legióstáborok ásatásairól és a legiók daciai történetéről: I. GLODARIU, Legio IV Flavia Felix et la Dacie (Acta of Fifth Epigraphic Congress 1967. Oxford 1981). A legio IV Flavia bersoviai táborát M. MOGA kutatta: Castrul Bersobis (Tibiscum 1, 1970); téglabélyegeinek elterjedése: D. PROTASE, Legiunea IIII Flavia. Iavon nordul Dunării şi apartenenţa Banatului şi Olteniei de Vest la Provincia Dacia (AMN 4, 1967). Sarmizegethusa: D. ALICU, Le camp légionnaire de Sarmizegetusa (Potaissa 2, 1980). Az apulumi legióstábort még nem kutatták; a helyőrségéről: V. MOGA, Detaşementele legiunii a XIII-a Gemina în Dacia (Apulum 10, 1972). Potaissa: M. BĂRBULESCU–A. CĂTINAŞ–A. HOPÎRTEAN, Principalele rezultate ale săpăturilor arheologice în castrul roman de la Turda (Potaissa 1, 1978). A táborok kaputoronytípusairól: D. ALICU, Turnuri de porţi la castrele romane din Dacia (AMN 10, 1973).
A hadsereg létszáma és összetétele a traianusi háborúk alatt: N. GOSTAR, L’armée romaine dans les guerres daces de Trajan (Dacia 23, 1979); továbbá: M. MACREA, Exercitus Daciae Porolissensis et quelques consideration sur l’organisation de la Dacie Romaine (Dacia 8, 1964); I. I. RUSSU, Auxilia provinciae Daciae (SCIV 23, 1972); D. PROTASE, Troupes auxiliaires originaires des provinces germaniques dans l’armée de Dacie (Dacia 17, 1973); J. BENEŠ, Auxilia Romana in Moesia atque in Dacia (Studia archeologického ústavu Československé Akademie Věd v Brně. Ročnik 6:2, Praha 1978). A csapatok téglabélyegeit SZILÁGYI J. gyűjtötte össze: A dáciai erődrendszer helyőrségei és a katonai téglabélyegek (Diss. Pann. II:2, Bp. 1946); a munka ma már kevéssé használható.
