120. IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
120.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes.
134Kádik és bírák büszkeségei, az erény és igaz szó kincsesbányái: Eger és Hatvan kádijai – akiknek szaporodjanak erényeik! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
Szultáni hász-birtokaim közül a hatvani bírósági körzetben fekvő Jászberény város lakosai, e szultáni rendelet birtokosai, egy emberük útján a következő jelentést küldték felséges trónusomhoz: Ha közülük valaki a városban vagy a városon fekvő földjén, saját dolgában járva a maga hibájából fáról, lóról, szamárról, kocsiról, háztetőről leesik, vízbe fúl vagy tűzbe vész, villámcsapás sújtja vagy fal dől ráés meghal, az ilyen esetek után tilos vérdíjat szedni. A beglerbégek és szandzsákbégek azonban azzal az ürüggyel, hogy a faluban vér folyt, vérdíj címén hét-nyolcezer akcsét, a hatvani kádik pedig ezer akcsét követelnek törvénytelenül. Korábban már a kánunnal egybehangzó, nemes rendeletet adtam ki arról, hogy ennek a seriat és kánun-ellenes, jogtalan pénzkövetelésnek szakadjon vége. A rendeletnek azonban nem engedelmeskedtek, az ilyenfajta visszaélés és törvénytelenség nem szűnt meg. Pedig jólvédett tartományaimban az ilyen halálesetekért, amelyekben valaki a saját dolgában járva, a maga hibájából pusztul el, nem szokás vérdíjat szedni.
Elrendelem tehát, hogy amikor nemes parancsom hozzátok érkezik, a jog és az igazság alapján gondosan nézzetek utána az ügynek. Ha úgy áll, ahogy jelentették, tudjátok meg, hogy boldogságos napjaimban semmiképpen nem engedhetem a rája zaklatását és nyomorgatását. Ne tűrjétek, hogy a beglerbégek, a szandzsákbégek és más hivatalviselők, meg a hatvani kádik jogtalanul vérdíj követelésével zaklassák őket, ezzel az ürüggyel ne szedjenek tőlük pénzt. Ne engedjétek, hanem akadályozzátok meg! És ha ezek után sem engedelmeskednének, a történteket jelentsétek felséges trónusomhoz. Ne engedjétek, hogy ezentúl a seriat, a kánun meg régebben és most kiadott rendeletem ellenére bárkinek kárt okozzanak! Vigyázzatok, nehogy ebben az ügyben újabb nemes rendeletem kiadására legyen szükség! Így vegyétek tudomásul! S miután megnéztétek, e szultáni rendeletemet adjátok vissza a rájának. Nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1079. év dzsemázi-ül-evvel havának utolsó harmadában, a Jenisehir fenár-i telelőn.
A hátlapon: Bevezettetett…Kézjegy: Szulejmán. Magyarul: Az mely ember véletlen vízben hal, arról való levél. Más írással: Szultán Mehemet császár levele, hogy ha valaki a várasban vagy várason kívül véletlen való halállal hal meg, azért semminemű bírságot a pasák, békek, eméngek ne vehessenek.
– – – – –
Yenişehir fenar, 27. Oktober–5. November 1668. Ferman des Sultans Mehmed IV. an die kadis von Erlau und Hatvan. Obwohl bei Unglücksfällen (wenn jemand inner- oder außerhalb der Stadt, mit eigenen Angelegenheiten beschäftigt, durch eigenes Verschulden vom Baum, vom Pferd, vom Esel, vom Wagen oder vom Dach fällt, ertrinkt oder verbrennt, vom Blitz oder von einer einfallenden Mauer erschlagen wird) kein Blutgeld genommen werden darf, verlangen die beylerbeyis und die mirlivas dennoch 7000 bis 8000 akçe Blutgeld in Jászberény, die kadis 1000 akçe. Die bisher herausgegebenen Verbote blieben wirkungslos,: von nun an mögen solche Ungesetzmáßigkeiten nicht mehr begangen und nicht mehr zugelassen werden.
