122. IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
136122.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri és hatvani kádiknak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes.
A kádik és bírák büszkeségei, az erény és igaz szó kincsesbányái: Eger és Hatvan kádijai – akiknek szaporodjanak erényeik! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
A hatvani bírósági körzetben fekvő Jászberény város népe, e szultáni rendelet birtokosai, egy emberük útján ezt jelentették magas udvaromban: Városuk a határszélen fekszik, ahol muszlimok és ellenséges gyaurok gyakorta összetalálkoznak és összeverekszenek. Ha közülük akár egy muszlim szenved vértanúságot, akár egy gyaurt ölnek meg, akár pedig a városon kívül, a határában hal meg valaki – hiába nincs nekik a dologban bűnös részük, s hiába nem bizonyosodik be rájuk semmi törvényesen –, az egri beglerbég és a hatvani bégek azzal az indokkal, hogy a városban vér folyt, pénzre kapzsin, vérdíj címén 7–800 gurust, büntetéspénz címén 4–500 gurust követelnek tőlük. Nem hagynak fel az ilyen zaklatással és háborgatással. Ezért nemes parancsomat kérték arra, hogy mindez elháríttassék tőlük, s a seriat és a kánun meg a jogrend ellenére ne vegyenek el tőlük semmit erőszakkal.
Ezért megparancsolom, hogy amint nemes rendeletemet megviszik nektek, a tiszta igazság és jog alapján, gondosan nézzetek utána az ügynek. Ha úgy áll, ahogy jelentették, tudjátok meg, hogy igazságos napjaimban senkinek nem engedem meg a rája zaklatását és sanyargatását. A beglerbégeket, szandzsákbégeket és embereiket figyelmeztessétek arra, hogyha a berényiek városában muszlimok és ellenséges gyaurok találkoznak és összeverekednek, s közölük Allah parancsára akár egy muszlim válik vértanúvá, akár egy gyaurt ölnének meg, akár a városon kívül, a határában halna meg valaki, s a lakosoknak ebben nincs bűnös részük, tőlük ezen a címen, vérdíjként vagy büntetéspénzként jogtalanul és erőszakkal ne vegyenek el pénzt, és semmiképpen ne erőszakoskodjanak velük. Ezt ne engedjétek, hanem akadályozzátok meg! Azt, aki ebben nem nyugszik meg és ezentúl is zaklatja a szegénységet, jelentsétek magas udvaromban, megírva mindazt, ami történt. Mostantól ne engedjétek, hogy a kánunnak, a seriatnak és a szultáni rendeletnek bárki ellenszegüljön. Vigyázzatok, nehogy ebben az ügyben újabb nemes rendeletemre legyen szükség! Így vegyétek tudomásul, felséges kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1079. év dzsemázi-ül-evvel havának utolsó harmadában, a Jenisehir fenár-i telelőn.
A hátlapon: Bejegyeztetett.…Bevezetve. Kézjegy: Szulejmán. Magyarul: Szultán Mehemet császár levele arról, hogy ha a mi határunkban és mellette is török s magyar közt csata esik, azért basák, békek bennünket ne büntessenek.
– – – – –
Yenişehir fenar, 27. Oktober–5. November 1668. Ferman des Sultans Mehmed IV. an die kadis von Erlau und Hatvan. Da Jászberény an der Grenze liegt, kämpfen in der Umgebung oft türkische und ungarische Soldaten miteinander. Kommt dabei auch nur 137ein Türke um, verlangen die beylerbeyis von Erlau und die mirlivas von Hatvan 700 bis 800 guruş Blutgeld und 400 bis 500 guruşStrafe von der Stadt, auch wenn die Einwohner völlig unschuldig am Streit der Soldaten sind. Die Adressaten mögen solche Willkür unterbinden.
