123. IV. Mehmed szultán rendelete az egri pasának és kádinak Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
123.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri pasának és kádinak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
IV. Mehmed szultán rendelete az egri pasának és kádinak
Jenisehir fenár, 1668. október 27–november 5.
A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes.
Kegyes kormányzó, az előkelő nemesek kiválósága, hatalom és méltóság ura, nagyság és fenség birtokosa, akit a mindenhatóégi király bőkezű kegyével megajándékozott: Eger beglerbégje – akinek tartson soká szerencséje! –, és a kádik és bírák büszkesége, az erény ,és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Eger kádija – akinek szaporodjanak erényei! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
A hatvani bírósági körzetben fekvő szultáni hász-birtokaim közül Jászberény városának népe a következőket jelentette magas udvaromban: Ha közülük meghal valaki és kétnembeli örökösei között nincs kiskorú sem távollévő, hanem valamennyien helyben vannak, nagykorúak és nem kérnek hagyatéki felosztást, a hatvani kádi mégis nagy összegeket hajt be rajtuk hagyatéki illeték címén. Ezen túl zábitjaik is erővel 70–80 gurust követelnek és vesznek meg rajtuk a haláleset díjaként, a seriat és a kánun ellenére. Nem hagynak fel az ilyen visszaélésekkel és törvénytelenségekkel.
Mivel ennek megakadályozására nemes rendeletemet kérték, megparancsolom, hogy amint ezt megviszik nektek, a tiszta jog és igazság alapján, gondosan nézzetek utána az ügynek. Ha úgy áll, ahogy jelentették, tudjátok meg, hogy igazságos napjaimban senkinek nem engedem meg a rája zaklatását és sanyargatását. A hatvani kádikat szigorúan figyelmeztessétek arra, hogyha a berényiek közül valaki meghal és kétnembeli örökösei között nincs kiskorú, sem távollévő, hanem valamennyien helyben vannak, nagykorúak és nem kérnek hagyatéki felosztást, ne csináljon erővel osztást. Ha pedig kétnembeli örökösök között kiskorú vagy távollevő van, és így osztásra van szükség az örökösök között, vonja le előbb az elhunyt esetleges adósságát, csak azután vegyen ki a vagyonból 15 ezreléket örökösödési illetékül. Többet ne szedjen. Azt se hagyjátok, hogy a zábítok alap nélkül, önkényesen és törvénytelenül pénzt szedjenek a haláleset díjaként. Ilyen önkényeskedések és zaklatások ne legyenek, ne engedjétek, hanem akadályozzátok meg őket! Azokat pedig, akik ebben nem nyugszanak meg, hanem ezután is ilyen módszerekkel önkényeskednek, jelentsétek magas udvaromba, megírva mindazt, ami történt. Ezentúl ne engedjétek, hogy a seriat, a kánun és e szultáni rendelet ellenére bárkinek is bántódása essék. Vigyázzatok, nehogy ebben az ügyben újabb nemes rendeletemre legyen szükség! Így vegyétek tudomásul, s nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! E felséges rendeletemet pedig, miután megnéztétek, hagyjátok a panaszosoknál. Kelt az 1079. év dzsemázi-ül-evvel havának utolsó harmadában, a Jenisehir fenár-i telelőn.
138A hátlapon: Bevezettetett. Átadva. Bejegyezve. Kézjegy: Szulejmán. Magyarul: Szultán Mehemet császár levele, ha valamely jobbágy ember meghal és oly fiai, leányi maradnak, kik nagyobbak 15 esztendősnél, semmit az apjok haláláért nem tartoznak, és ha kisebb marad 15 esztendősnél, az az őket illető atyai részből minden 15 forintból 15 oszporával tartozik a kádiának.
– – – – –
Yenişehir fenar, 27. Oktober–5. November 1668. Ferman des Sultans Mehmed IV. an den beylerbeyi und den kadi von Erlau. Die kadis von Hatvan verlaugen auch dann hohe Erbschaftsgebühren, wenn überhaupt kein Grund zur Erbteilung besteht, die zabits aber nehmen unter Berufung auf den Todesfall 70 bis 80 guruş. Die Adressaten mögen darauf achten, daß die kadis nur in erforderlichen Fällen Erbteilung vornehmen und die Gebühr nicht über 15 Tausendstel vom Werte des Erbes beträgt. Die zabits aber sollen nichts verlangen.
