20. Karakas Mehmed budai pasának II. Oszmán szultán nevében kiadott rendelete az egri pasának, a hatvani szandzsákbégnek és kádin…
4620.
Karakas Mehmed budai pasának II. Oszmán szultán nevében kiadott rendelete az egri pasának, a hatvani szandzsákbégnek és kádinak
Buda, 1620. január 7–16.
Karakas Mehmed budai pasának II. Oszmán szultán nevében kiadott rendelete az egri pasának, a hatvani szandzsákbégnek és kádinak
Buda, 1620. január 7–16.
A tugrán: Oszmán, Ahmed hán fia, mindig győzedelmes.
Kegyes kormányzó, az előkelő nemesek kiválósága, hatalom és méltóság ura, dicsőség és fenség birtokosa, akit a mindenhatóégi király bőkezű kegyével megajándékozott: Eger beglerbégje, Halil – akinek tartson soká szerencséje! –, a kegyes kormányzók mintaképe, a dicső előkelők büszkesége, akit a mindentudó király bőkezű kegyével kitüntetett: Hatvan szandzsákbégje – akinek tartson soká tekintélye! – és a kádik és bírák mintaképe, az erény és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Hatvan kádija – akinek szaporodjanak erényei! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
A kegyes kormányzók mintaképe, egri kincstárom defterdárja, Ali – akinek tartson soká nagysága! – levelet küldött, amelyben ez állt: A bírósági körzetetekbe tartozó Jászberény szultáni hász-város az út mentén, a határszélen fekszik. Korábban a seregek zaklatásai és háborgatásai miatt a defterbe bejegyzett rájái elszéledtek és szétszóródtak, s ezzel a kincstárt jelentős kár és veszteség érte. A nevezett város rájái közül négyen: András kovács, Mihály kovács, Martin kovács és Bereniz (?) György Gyöngyösön laktak, és most felséges rendeletet kérnek arra, hogy a kánunnak megfelelően onnan felkerekedjenek és régi lakhelyükre visszatérhessenek.
Egyes [török javadalombirtokosok] az ilyeneket zaklatják, és magukhoz akarják telepíteni őket azzal az indokkal, hogy korábban az ő, defterbe bejegyzett rájáik voltak. Teszik ezt akkor is, ha a nevezett Jászberény városának rájáiról van szó, s akkor is, ha egy ziámet- vagy tímár-birtokos defterbe bejegyzett rájáiról, akik átköltöztek az ellenség országába, azután pedig onnan újra behódoltak és visszatelepedtek. Pedig az ilyen, az ellenség országából érkező rája megszabadul [helyhez kötött] rája mivoltától. Megparancsolom tehát, hogy amint nemes rendeletem megérkezik, nézzetek utána az ügynek. Ha az előadottaknak megfelelően a korábban elvándorló majd visszatérő rája szultáni hász-birtokaimról, a nevezett város rájái közül való, s elmenetele és visszatérte között nem telt el tíz év, bárki falujában lakna is jelenleg, a kánun értelmében ellenvetés nélkül hagyjátok felkerekedni, régi lakhelyére visszatérni és ott letelepedni. Ha pedig azokat, akik ziámet- és tímár-birtokosok defterbe bejegyzett rájái, s átmentek az ellenség országába, majd pedig behódolva Jászberénybe tértek vissza, földesuraik mint saját rájáikat zaklatnák, [aszerint járjatok el], hogy az ellenség országából átjövő rája megszabadul [helyhez kötött] rája mivoltától. Ezért ne engedjétek, hogy őket a seriat és a kánun ellenére bárki az elvitel szándékával zaklassa és háborgassa. Így vegyétek tudomásul, nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1029. év győzelmes szafar havának első harmadában, a jólvédett Buda városában.
A hátlapon kézjegy: Halil. Magyarul: Mehemet vezér pasa levele Berény szállásáról
– – – – –
47Ofen, 7.–16. Januar 1620. Der im Namen des Sultans Osman II. herausgegebene ferman des beylerbeys von Ofen, Karakaş Mehmed, an den beylerbeyi von Erlau, den mirliva von Hatvan und den kadi von Hatvan. Bezugnehmend auf eine Information des defterdars von Erlau, verbietet er, vier Einwohner von Jászberény, die während der Zerstörung der Stadt in Gyöngyös wohnten, zu bedrängen. Er verweist auf den Grundsatz, wonach die im defter registrierte reaya, die in Feindesland flieht, um von dort auf das türkische Gebiet zurückzukehren, ihre Existenz als reaya ablegt (dar-ül-harptan gelen reaya raiyetlikten halas olur) und sich frei auf den has-Gütern des Sultans ansiedeln kann. Auch die türkischen Besitzer von Dörfern haben kein Recht, Einwohner aus der Stadt Jászberény zu holen, die, einst Bewohner der Stadt, in den Jahren der Zerstörung in die Dörfer geflohen waren und sich innerhalb von zehn Jahren wieder in der Stadt ansiedelten. Auch die reayas, die früher auf timar- und zeamet-Besitzungen lebten, in Feindesland geflohen waren und sich, von dort zurückkommend, in Jászberény ansiedelten, dürfen nicht zurückgeholt werden.
