Védőoltások.
Védőoltások.
A » fertőző betegségek elleni védekezés leghatásosabb formája; tkp. nem más, mint a szervezet » ellenálló képességének növelése a kórokozókkal szemben, vagyis a » védettség mesterséges előidézése. Nem olyan régen még a fertőző betegségben szenvedő kutyák jelentős százaléka elpusztult. Ma már a ~ legtöbbször megóvják az állatokat ezektől a kóroktól, a » veszettségtől, a » szopornyicától, a » fertőző májgyulladástól, a » leptospirózistól és a » parvovírusos bélgyulladástól, a ~ban nem részesített kutyákra azonban halálos veszélyt jelenthetnek. A védőoltást vakcinákkal végzik (vakcinázás); a vakcina elölt v. legyengített kórokozókat tartalmaz; alkalmazása a kutyára teljesen veszélytelen. Az oltás hatására az állat szervezetében ellenanyag-termelés indul meg. A védettség lassan, néha több hét alatt alakul ki, de tartósan megmarad; fertőződés esetén a szervezet emlékezik az ellenanyag-termelésre.
A ~at követő védettség néhány hónaptól egy, sőt két évig is eltarthat. Az újraoltás (emlékeztető oltás) a védettség felfrissítésére, meghosszabbítására szolgál.
Mo.-on a kutyákat évente egyszer kötelező beoltatni veszettség ellen. Nem kötelező, de ajánlatos beoltani a kölyökkutyát a többi fertőző betegség ellen is. Ezeket a vakcinákat először három-, majd hat és kilenc hónapos korban kell beadni, majd évenként újra ismételtetni.
A ~ időnként változhatnak; újabb és újabb kombinált vakcinák kerülnek forgalomba, amelyekkel több kórokozó ellen egyetlen oltással is létrehozható az állat védettsége szinte valamennyi fertőző betegség ellen.
A vakcinákat kizárólag egészséges kutyáknak adják, mert csakis ebben az esetben érhető el a kívánt hatás.
