RUHÁZAT.
RUHÁZAT. Bibliai kijelentések és archeológiai leletek egyaránt bőségesen szolgáltatnak adatokat a bibliai idők emberének ruházatáról. Azokon az arab területeken, amelyeket még nem rontott meg a nyugati civilizáció, az öltözködés mai alapformája messzemenően megfelel a bibliai kor öltözékének. Az izráelita ember ruházatával legbensőbb érzéseit és kívánságait fejezte ki. A ruhákat különböző anyagokból készítették: bőrből (Mt 7,15), szőrből (Mt 3,4), gyapjúból (1Móz 38,12), lenvászonból (Péld 31,13), pamutból (Ézs 19,19). A férfiak ruházata a következőkből állott: alsóruha, vagy még ing is (2Móz 28,42 »lábravaló«), köntös, egy inghez hasonló felsőruha, amelyet otthon és házon kívül egyaránt viseltek (Lk 3,11), öv textíliából vagy bőrből (Mt 3,4; Jn 21,18; Csel 12,8), köpeny vagy felsőruha, bő lazán viselt ruhadarab, amelyet könnyedén magukra terítettek a többi ruhadarab fölé (1Sám 24,11; 1Krón 15,27; Csel 12,8); cipő és szandál (1Móz 14,23). A főpap süveget (mitra) viselt (2Móz 28,40; Jób 29,14). Az asszonyok öltözéke igen hasonlított a férfiakéra, csak a ruhadarabok hosszabbak voltak, és finomabb anyagból készültek; ezenfelül fátylat (1Móz 38,14) és ékszereket (Ézs 3,18–23) viseltek. Kr. e. a 2. évszázadtól kezdve a férfiak a reggeli imádság alkalmával »imaszíjakat« hordtak a csuklójukra és homlokukra erősítve, kis bőrtartókkal, amelyek ÓSZ-i igehelyeket tartalmaztak.
