kőoszlop
kőoszlop: A héb. megfelelő (masszebah) általában arra vonatkozik, amit felállítottak és egyenesen áll (pl. egy fa gyöktörzse, törzsöke, Iz 6,13), de főleg kőből való ® oszlopot, emlékoszlopot (2Sám 18,18: Absalomnak állított emlékkő), síremlékül szolgáló oszlopot (Ter 35,20: Ráchelnek), obeliszket (vö. Jer 43,13 és talán Iz 19,19 is), határkövet (Ter 31,45.51 kk.) jelöl. A masszéba mint ilyen lehet emlékkő (28,18; 35,14; Józs 4,3; 24,26) v. fogadalmi kő, tartozhat oltárhoz, de szolgálhat ® oltárul is (az ősatyák korában; Kiv 24,4; MTörv; Ter 27,3), sőt a férfiistenséget is jelképezheti. Ez utóbbi ~okat azonban, minthogy pogány szokás maradványai voltak, határozottan elítélték az ÓSz szerzői (MTörv 16,22; 2Kir 17,10; 23,14), különösen a próf.-k; a kultikus visszaélés kánaáni eredetű lehetett (Kiv 23,24; 34,13; MTörv 12,3), és emiatt egyébként „ártatlan” köveket is elítéltek és elmozdítottak helyükről (Kiv 34,13; MTörv 16,22). Hogy ezek a kultikus ~ok milyen formájúak voltak, az a Bibliából nem derül ki; minthogy azonban Kánaánban dívott a termékenység kultusza, nem lehetetlen, hogy phalluszt faragtak ki kőből. Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy vajon Izr, fiainak oltárán a szarv eredetileg nem masszébát ábrázolt-e, és hogy az ásatások során felszínre került felállított ~ok vajon kultikus v. profán célokra szolgáltak-e. Ismertek a Gézerben, Szichemben, Megiddóban, Hacorban, Aradban és Bet-Seánban talált ~ok.
