korona
korona, diadém: nemesfémből (aranylemezből) készült pánt, amely hasonlított a férfiak és nők által egyaránt viselt gyapjú homlokpánthoz. A héb. nezer a király jelvényei közé tartozott (2Sám 1,10; 2Kir 11,12; Zsolt 89,40; 132,18), de az istenségnek is ismérvéül szolgált az ábrázolásokon (2Sám 12,30) és a ® főpap is viselhette (Kiv 29,6; 39,30; Lev 8,9); olykor drága- v. féldrágakövek díszítették (2Sám 12,30). A héb atarahot a királyok (Zsolt 21,4; Ez 21,31; Jer 13,18), a főpap (Sir 45,12), a perzsa tisztségviselők (Eszt 8,15), a Szeleukidák (1Mak 6,15) viselték, de a menyegző napjaiban a menyasszony és a vőlegény is (Ez 16,12; Én 3,11). A főpap ~ja a kultikus szóhasználatban a turbánon viselt szisz volt (Kiv 28,4.37.39; 29,6; 39,30–31; Lev 8,9; 16,4; Sir 45,12); ez egy színaranyból készült pánt, amelybe belevésték: Jahve felszenteltje (Kiv 29,30; vö. Jel 19,12). A héb. keter a perzsa királyné (Eszt 1,11; 2,17) és a királyi ló (6,8) dísze volt. – A Péld 4,9; 16,31 alapján feltehető, hogy a diadém v. ~ szélesebb körben is elterjedt. – Az aranykorona az örökkévaló, tökéletes boldogság jelképe (Jel 4,4.10). ® koszorú, ® töviskorona.
