Ezsdrás
Ezsdrás Az Ezsd 7,1-6 szerint a babiloni zsidóság köréből származó, perzsa uralom alatt élő pap, akinek származása Áron főpapig nyúlik vissza. Mózes törvényében jártas írástudó, aki a perzsa birodalomban is magas tisztséget visel: »a menny Istene törvényében tökéletesen jártas írástudó« (Ezsd 7,12), ami a magyarázók általános véleménye szerint azt jelenti, hogy a perzsa udvarban a zsidó ügyek hivatalos szaktanácsadója, a zsidó vallási ügyek képviselője volt.
Ezsdrás azt a parancsot kapja Artahsasztá perzsa királytól, hogy azokkal a birodalmában levő zsidókkal, akik haza akarnak menni Jeruzsálembe, induljon el és Jeruzsálemben, valamint Júdában az Isten törvénye szerint teremtsen rendet. A zsidók és babiloniak önkéntes adományából összegyűlt aranyat, ezüstöt magával viheti, felhasználásában szabad kezet kap, s ha szükséges, a királyi kincstárból fedezheti az Isten háza szükségeit. A Folyamon túli kincstárnokok kötelesek segíteni azzal is Ezsdrást, hogy a templomhoz tartozókra adót és beszolgáltatást nem vetnek ki. A hazatelepülőket jegyzékbe veszik. Ennek alapján, óvatos becslés szerint, asszonyokkal és gyermekekkel együtt mintegy 5000 lehetett azoknak a száma, akik Ezsdrás vezetésével Jeruzsálembe érkeztek. Az Ezsd 9-10. fejezetéből megtudjuk még róla, hogy, felmérve az ottani állapotokat, nagyon elszomorította a sok vegyesházasság, s véghezviszi, hogy elbocsássák az idegen asszonyokat. A Neh 8,1kk tudósít a törvénykönyv felolvasásáról és a lombsátrak ünnepének megünnepléséről, melyet Ezsdrás irányít. Ezsdrás bűnbánati imájában van szó arról, hogy a templom felépült, és valamiféle falak is állnak Jeruzsálemben (Ezsd 9,9). Jeruzsálem falainak felavatásáról szólva említi a Neh 12,36, hogy az egyik papi csoport élén Ezsdrás írástudó haladt.
Ezsdrás Jeruzsálembe való indulása az Ezsd 7,7 szerint Artahsasztá uralkodásának 7. évében történt, azaz időszámítás szerint Kr. e. 458-ban. Így Ezsdrás munkássága megelőzte volna Nehémiás munkásságát, aki Artahsasztá 20. évében, tehát 445-ben érkezett Jeruzsálembe. Sok külső bizonyíték, de Ezsd és Neh könyvének alapos vizsgálata is azt tanúsítja, hogy az időpontok ebben a formában nincsenek rendben. Újabb magyarázók úgy vélik, hogy II. Artahsasztá uralkodásának 7. évében történt az Ezsdrás vezette hazatérés, tehát 60 évvel később, Kr. e. 398-ban. Elképzelhető. Kevésbé lehet igaza azoknak, akik Ezsdrás jeruzsálemi munkálkodását Nehémiás két jeruzsálemi tartózkodása közé akarják szorítani. Igazuk lehet azoknak is, akik úgy vélik, hogy Ezsdrás és Nehémiás egyidőben munkálkodtak, legalábbis Nehémiás helytartóságának utolsó éveiben. Ezek szerint Ezsdrás I. Artahsasztá uralkodásának nem a 7., hanem a 37. évében indult Jeruzsálembe, tehát Kr. e. 428-ban. Így lehet csak helyes a Neh 12,36 tudósítása, amely szerint Ezsdrás ott volt Nehémiással a Jeruzsálem falai felavatásán.
Egy hasonló nevű pap van említve a Neh 12,1.13-ban, aki Zerubbábellel tér haza. Neve az ÚF szerint: Ezra.
ZG
