átköltözés
átköltözés: 1. demográfiai folyamat, melynek során egyes települések vagy kisebb nagyobb településcsoportok zárt közösségi keretekben, lakosságuk elhatározása alapján, különböző okokból (katonai, védelmi, gazdasági, árvízvédelmi stb.) feladják és elhagyják eredeti településhelyüket, hogy másutt kedvezőbb körülmények között, de továbbra is eredeti kötelékeiket fenntartva újra letelepedjenek. Az átköltöző csoportok gyakran eredeti települési tájuk keretei között maradnak meg, csak kedvezőbben választják meg telephelyüket. A kistáji keretek közötti átköltözésre a Tisza, Körös, Bodrog, Szamos stb. folyók árterületi községeinek életében számos példát találunk a legutóbbi esztendőkig. A távolabbi területekre történő átköltözés a török hódoltság idejében s az ellenreformáció korszakában volt gyakori. Jellemző példája Orosháza Ny-dunántúli magyar ev. eredetű népességének többszörös átköltözése a jelenlegi Békés m.-i helyére. Az átköltözés gyakran ideiglenes volt, ilyenkor a településhely elhagyására ösztönző okok megszűntével visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így pl. a hódmezővásárhelyiek hosszabb ideig éltek Kiskunhalason, hogy kitérjenek a törökök tiszántúli pusztításai elől. Mind a végleges, mind az ideiglenes átköltözés a népi műveltség alakulása szempontjából jelentős tényező lehet. Előmozdíthatja kulturális javak cseréjét és átvételét, a kiegyenlítődés és az integráció egyik elősegítője lehet. – 2. a hajózásban a vontató lovak vagy vontató emberek átszállítása egyik partról a másikra olyan esetben, ha a kérdéses folyamparton a → hajóvontatást nem tudták folytatni: sűrű erdő fedte a partot, vagy sáros, iszapos volt, esetleg elöntötte a kiáradt folyó. Ha átköltözést kellett, végrehajtani, a vontató lovakat → lovas dereglyén, a vontató embereket pedig egy nagyobb csónakon tették át a túlsó partra. Az átköltözés lebonyolítása a hajósok feladata volt.
Filep Antal–K. Kovács László
