Székely Nemzeti Múzeum
Székely Nemzeti Múzeum: a legjelentősebb romániai magyar múzeumi gyűjtemény, amely gazdag néprajzi anyagot is tartalmaz. A Székely Nemzeti Múzeum özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emilia alapításaként jött létre. A 8779 tárgyat számláló magángyűjteményt 1879. szept. 15-én vette át megőrzésre Csík, Háromszék, Udvarhely és Maros-Torda megye. Az adományozásra Vasady Nagy Gyula, a Cserey-család nevelője bírta rá az özvegyet, majd a múz. első ig.-őreként megkezdte annak tervszerű fejlesztését. Az első években a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium egyik emeleti szobájában kapott helyet a gyűjtemény. De hamarosan helyhiánnyal küszködött és többször költözni kényszerült. 1911–12-ben épült fel mai otthona, Kós Károly tervei szerint. Félévszázados jubileuma alkalmából emlékkönyvet bocsátott ki, amely a korabeli erdélyi magyar tudományos élet reprezentatív seregszemléje volt (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Szerk. Csutak Vilmos, Sepsiszentgyörgy, 1929). A jubileum előtt 1928-ban az ig.-őrök gondos munkájának eredményeként a Székely Nemzeti Múzeum tárgyállománya már 273 573 darab volt. Könyvtára és levéltára kódexeket, ősnyomtatványokat, helytörténeti iratanyagot, régészeti gyűjteménye elsősorban környékbeli ásatásokról (pl. Erősd) származó leleteket, képzőművészeti gyűjteménye többek közt Barabás Miklós és Gyárfás Jenő festményeit tartalmazta. Gazdag volt természetrajzi gyűjteménye is. Néprajzi anyagának alapjait László Ferenc rendszeres gyűjtései vetették meg. Elsősorban népművészeti tárgyakat, háziipari termékeket és gazdálkodási eszközöket tartalmazott. A gazdag gyűjtemény a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, Sepsiszentgyörgyről a Dunántúlra szállított 54 láda 1945. márc. 29-én a zalaegerszegi állomáson bombatámadás következtében porrá égett. Az elpusztult értékek között könyvritkaságok, kódexek, régi nyomtatványok, középkori oklevelek, széki és egyházi levéltárak régi anyaga és becses néprajzi anyag volt. A Székely Nemzeti Múzeum 1949-ben állami tulajdonba ment át. A háború után nagyobb néprajzi tárgygyűjtésbe kezdett. Képzőművészeti anyagát kortárs művészek alkotásaival gyarapította és Háromszékben nagyobb új ásatásokat kezdett (3–11. sz.-i emlékek feltárása). A Székely Nemzeti Múzeum 1969-ig tartományi múz. volt, ma Kovászna megye múz.-a. Évkönyvet ad ki Aluta címmel (1969–), mely néprajzi cikkeket is tartalmaz. Alosztályai a kisbaconi Benedek Elek emlékház, a csernátoni gyűjtemény és a kézdivásárhelyi Gábor Áron- és céhtörténeti kiállítás. – Irod. Gazda Klára: A sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum néprajzi osztálya (Népismereti dolgozatok, Bukarest, 1976).
A Székely Nemzeti Múzeum utcai homlokzata (Tervezte Kós Károly, 1911–12)
Kósa László
