bihari cifraszűr
bihari cifraszűr: készítésének ősi fészke Nagyvárad volt. A váradi szűrszabók céhlevelüket 1614-ben mutatták be megerősítés végett Bethlen Gábornak. Az eredetileg nagyon régies, tiszta derékszögű darabokból álló bihari cifraszűr szabásába újabb elemek is keveredtek. Így az összes többi magyar → szűrtől eltérően a válla rézsútosan szabott és összevarrott. Felül már rézsútosan szabott, négyszögű gallérja két alsó végén egy-egy csücskő van. E galléron kívül a bihari cifraszűrnek még kis – kisnyaknak nevezett – álló gallérja van. A bihari cifraszűr elöl, a mellen összeér, toldott eleje trapezoid alakú. Elöl fent csatos szíjjal vagy → összeakasztóval csukódik, → hátravetőt is készítettek hozzá. Ujja alul és a hátulja néha felhasított, s a felhasítást gombkötő készítette gombokkal csukták össze. Az ujjvégeknek és az aljának kirojtosodását megelőzendő, szabáskor az ujj kéz felőli végére ép, ill. szövött szél jutott. Aljára ugyanilyen sávból aljtoldást tettek. A toldás vonalát színes posztó borítással fedték. Ujján, elején és gallérján színes posztó szegés futott körül. Díszítése a régebbi darabokon ezenkívül igen aprólékosan varrott szegfű- és rozmaringleveles hímzés, valamint színes posztó „csipke”. A virágkompozíciók neve bokorvirág, ez a galléron virágkosárból nő ki. A korábban túlnyomórészt vörös hímzést idővel sötétebb, fekete váltotta fel. – A bihari cifraszűr másik – újabb – típusa a → rátétes szűr, amelyet a szűrszabó posztó virágosnak, posztó metszett virágosnak nevez. Divatja 1870 táján, a varrógép elterjedésével kezdődött. A kézi hímzés helyett alkalmazott és géppel levarrott rátéttel a régi hímzett ornamentikát dolgozták át posztóba. Így a rátétnek is fő motívuma a szegfű. Ez a szűr a múlt század végén Kolozsvár felé terjedt el. Az applikáció színe túlnyomórészt a fekete. A varrógép hatására a szűr szegései egyre szélesebbek lettek. A bihari cifraszűr díszítési módja még a színes posztóval való csipkézés (→ cigula). Ezeket több rétegben helyezték egymásra, s a közepükön haladó varrást sodrás takarta. A szegést is, a borítást is többnyire vörös cérnából, varrógépen tűzéssel díszítették. Szokásos díszítőelem volt a csipkéket befejező bojt vagy galambkosárnak nevezett horgolt kis korong alkalmazása. (→ még: cifraszűr) – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930).
Bihari cifraszűr elejének rajza.
Bihari cifraszűr hátának rajza
Bihari cifraszűr (századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Gáborján Alice
