Bubo
Bubo (lágyék). Igy nevezik a venerikus és bujakóros bántalmaknál fellépő nyirkmirigydaganatot. E nyirkmirigy-nagyobbodások és daganatképződések rendesen bizonyos kórhatány, méreg hatása következtében állnak elő, néha genyesdésbe mennek át (bubo suppurans), néha azonban mint nagyobbodott és megkeményedett mirigydaganatot hosszu időn át megmaradnak és reudes nagyságukra ritkán zsugorodnak össze (bubo indolens). Előbbi a lágy fekély kisérője, mig utóbb a bujakóros (kemény) fekély következménye. A B. szó helyett a tudományban inkább használják az Adenitis. Lymph-adenitis elnevezést, amennyiben a bubo szót idővel általában mindazon mirigydaganatokra vonatkoztatták, melyek a lágyéktájon kivül, a test egyéb helyein is előfordulnak, nevezetesen a nyakon, a könyökön, ha ezek mirigyei bujakóros fekély következtében megbetegednek, a középkorban a B. általánosabb volt mint jelenleg, mert gyakran veszélyes alkati bántalmakkal járt s a test egész mirigyrendszerének megnagyobbodását idézte elő s B.-dögvész néven ismerték.
A lágyékmirigydaganatot röviden dob-nak is nevezzük és keletkezésének oka szerint két csoportba tartozik. 1. Önszenvi (B. idiopathicus) a dob akkor, ha belső traumatikus ok, p. nagy és fárasztó gyaloglás, nehéz tárgy felemelése v. külső traumatikus inger, p. külső sérülés, ütés folytán keletkezett. Néha azonban még venerikus és bujakóros bántalmak tünete gyanánt is mutatkozik, anélkül, hogy elsődleges bántalmat találnánk; a franciák ezeu alakot, mely lényegére nézve még homályos, bubon d' emblée-nek nevezik. 2. Tüneti-bob (Bubo sympathicus) keletkezését egy a dobszékhelyétől távolabb eső, de vele nyirkutak által közlekedő kóros folyamat okozza, melynek kóros terméke a közlekedő nyirkutak utján a legközelebbi nyirkmirigycsoportban lerakódik és lobot idézve elő, a nyirkmirgyek duzzadását eredményezi. A tüneti dob ritkábban húgycsőtakár, gyakrabban venerikus (lágy) fekély és leggyakrabban bujakóros (kemény) fekély kiséretében keletkezik. Okát képezheti azonkivül valamely a nyirkmirigyekkel a nyirkutakon át közlekedő rosszindulatu álképlet vagy nagyobb foku mélyebb genyedés. Minden kezdődő nyirkmirigydaganatnál igyekezni kell a nyirkmirigyeket visszafejlődésre birni, mely célból felszívó hatásu jód- és higany készítményeket alkalmaznak. Azon esetekben, melyekben a daganat vissza nem fejlődik és genyedés kimutatható, sebészi eljárás foganatosítandó: késsel való megnyitás és antiszeptikus kezelés.
