Pizáng
Pizáng (növ., banána, paradicsomfüge, Musa L.), a róla nevezett egyszikü családba tartozó génusz, amely gumós v. tőkés állandó földbeli szárából pálmára emlékeztető tekintélyes füves hajtásokat ereget. A közönséges P. (M. paradisiaca L.) légbeli hajtása 6 m., levele 4 m. hosszu, 60 cm. széles, torzsája másfél m., piros hegyü, sárgás-fehér hegyelevele 15 cm.-nyi; édes és zamatos gyümölcse 20-30 cm. A M. sapientum L. (l. az Eleségnövények tábláját) dereka biborosan csikos vagy foltos, lemezének töve ferdén szíves, hegyelevele violaszin. Mindkettő hajtása a gyümölcs érlelésével elhal és újaknak engedi át helyét, ami legföljebb hat-hat hónapra, de kedvező körülmények közt négy-négyre következik be, ugy hogy amennyiben egy hajtás 40 kg. termést is hoz, egy év alatt 120 kg.-ot terem, ami a burgonya termőképességét 44-szer, a búzáét 133-szor haladja meg. Dél-keleti Ázsiából az egész föld forró égöve alatt ültetik. A második Kelet-Ázsiában még az É. sz. 35°-a alatt, az egyenlítőn 1560 m. hegyövében, sőt Észak-amerikában évi 12 C° átlagos melege alatt is kitelel. Az első kényesebb. Mind a kettőnek 50-nél több fajtáját termesztik, sőt mivel a P. a kenyérfánál is érdemesebb eleségnövény, helyenkint a földmívelés egyedüli tárgya. Nem csupán érett gyümölcse jó, de az éretlen is, melyből a fehér keményítőt (gujanai arrow-root) iszapolják, v. a vörös P. - (banána-) lisztet kiaszalják. Zsenge levélhajtása főzelék; levelének rostozata, manilla-kender (múza-szösz) nevén sokféle hasznu (múza-szőnyeg). Erre célszerübb a Szunda-vidékbeli szövő P. (M. textilis Nees) és az abissziniai Anzat-P. (M. Ensete Gmel.), 9 méteres hajtásán 90 cm. széles és 6 m. hosszu levelekkel. Termésük ugyan nem, de száruk belseje meg a zsenge levelük ehető. Egyetlen növény a kimerülésig 19 000 virágot (termést) fakasztva, megszámlálhatatlan magvat érlel, amiért is Ausztrália déli részén levélrostjáért sikerrel termesztik. Európa üvegházai az utóbbit 1853 óta nevelik, de mivel nagy, a Khinából származó apróbb és azért helyiségbe is alkalmas M. Cavendishii Pax. és M. coccinea And. Dúslombu fajokat szivesebben tenyésztik. Az üvegházban több évig él.
