Órión
Órión – mítikus görög vadász, Poszeidón és Eurüalé fia; apjától azt a képességet nyerte, hogy a tengeren tudott járni. (Más hagyományok szerint Hürieusz fia volt.) Hatalmas termetű, szép férfivá nőtt. Első felesége, Szidé, aki Menippé és Metiokhé nevű lányait szülte, szebbnek hirdette magát Héránál, ezért az istennő a Hádészba taszította; a két lány Ovidius szerint Thébaiban önként feláldozta magát, hogy a várost a pestistől megszabadítsák. Ezután ~ Khiosz szigetére ment, és Meropé4t kérte meg feleségül, de a lány apja, Oinopión király megvakíttatta és kidobta a tengerpartra. Egy jósda tanácsára ~ egy csónakban Naxoszra evezett, majd ott vezetőül fogadta nevelőjét, Kédaliónt (vagy Héphaisztosz egy inasát), elvitette magát az óceán legkeletibb partjára, s ott Héliosz visszaadta a szeme világát. Éósz ekkor (vagy már korábban) beleszeretett a daliás vadászba, s Délosz szigetén oda is adta magát neki. ~ ekkor Oinopión üldözésére indult, de nem találván őt inkább Krétán vadászgatott Artemisszel. Az istennő azonban megharagudott rá, mert ~ azzal kérkedett, hogy minden vadat leterít a földön, vagy mert elcsábította társnői közül az Opisz nevű szűz nimfát, s lelőtte ezért ~t. Megbánva tettét, Artemisz Aszklépiosznak könyörgött, hogy támassza fel az ifjút, de ezt Zeusz nem tűrte, s villámával lesújtotta a vakmerő orvost. Ekkor Artemisz az égre emelte ~ mint csillagképet vadászkutyájával, a Sziriusszal együtt, közel a Pleiaszok csillagzatához, mivel az ifjú ezeket is üldözte volt szerelmével. 
IX C3
)
IX C3
