Andromakhé
Andromakhé – a müsziai Éetión király lánya, Hektór felesége a görög mondákban. Sógornőjének, a csapodár Helenének tökéletes ellenképe, példás hitves és anya, szerelmes feleség volt. Neve (a. m. 'férfiak csatája') sorsa kulcsának bizonyult, a háború és öldöklés fosztotta meg szeretteitől. Előbb férjét kellett siratnia, majd Trója eleste és kisfiának, Asztüanaxnak szörnyű vége után (a görögök lehajították a vár fokáról) Neoptolemosz hadizsákmánya lett, aki Phthiába vitte. Ennek halála után az ugyancsak rabként Hellászba hurcolt Helenoszhoz, férje öccséhez ment feleségül, és Épeirosz nyugati partjainál telepedtek meg. – ~ sugárzó alakjának elsősorban Homérosz Iliásza állított emléket. Későbbi szerencsétlen sorsát Euripidész festette mély részvéttel Trójai nők és Andromakhé c. tragédiáiban; az előbbiben gyermekét ragadják el tőle, az utóbbiban, már mint Neoptolemosz rabnője, Hermionénak, ura feleségének féltékenysége és gyilkos dühe fenyegeti őt és rabtartójától született fiát; a tragédiától csak az agg Péleusz embersége menti meg. Vergilius Aeneis c. eposzában már Helenosz feleségeként látjuk viszont, megnyugodott lélekkel, a görög földön, de Trója mására felépített városkában. Utóbb Racine is drámát írt ~ ról; férjétől való búcsúját Schiller párbeszédes költeménye, a művészet világában pedig Thorvaldsen szobra, De Chirico és Lotz Károly képei jelenítik meg, míg David vásznán ~ a férje kiterített teste mellett zokog; operaszínpadra Grétry és Paisiello álította alakját, Saint-Saëns pedig színpadi zenét írt Racine tragédiájához.
XII A2, XII C2
)
XII A2, XII C2
