Parisz
Parisz – trójai királyfi, Priamosz és Hekabé fia. Anyja jósálmot látott, hogy születendő gyermeke Trója vesztét fogja okozni, majd születésekor ugyanezt Aiszakosz is megjövendölte. ezért csecsemőként egy pásztorra bízták, hogy végezzen vele, de az felnevelte saját fiai közt. ~ is pásztor lett, szép, erős és bátor, társai védelmezője, így Alexandrosznak, azaz férfiak védelmének nevezték el; Oinóné1 folyónimfa lett a szeretője. Az istenek megbízásából Hermész őt kérte fel, hogy ítéljen Erisz almája ügyében. A három vetélkedő istennő közül ~ Aphroditénak ítélte a díjat, mert az a legszebb földi nő, Helené szerelmét ígérte neki. (A két mellőzött istennő, Héra és Athéné ezért lett a nagy háborúban a trójaiak ellensége s a görögök támogatója). Hamar fény derült ~ származásának titkára is, a királyi udvarba került, (noha most húga, Kasszandra jósolta meg, hogy városának pusztulását fogja okozni), majd elhajózott Spártába, hogy az ígért nőt megszerezze. A vendégjogot durván megsértve megszöktette Menelaosz király feleségét, Helenét, s mikor Trójába értek, feleségül vette. A nagy háború alatt többet vitézkedett felesége hálótermében, mint a csatatéren, pedig ügyes nyíllövő volt, Akhilleusz halálát is az ő nyílvesszeje okozta. Menelaoszt kihívta ugyan párviadalra, de csúfosan megfutamodott, s csak Aphrodité mentette meg a haláltól. Végül őt is nyíl ölte meg, Philoktétészé, amely azonban Héraklésztől eredt, és a Hüdra mérgével lévén bekenve, feltétlenül halált okozott. – ~ tetteiről a legtöbbet Homérosz Iliásza révén tudjuk, valamint Ovidius Hősnők levelei c. költői művéből; ebben ~ a retorika minden fegyverét beveti, hogy az istennőtől neki ígért asszony hajlandóságát elnyerje. – ~ alakját már az ókori képzőművészek is kedvelték, félszáz vázakép, sok falfestmény és dombormű mutatja az alma odaítélése, Helena elrablása ill. Menelaosszal való párharca közben. Az újkori festők egyik legkedveltebb témája volt ~ ítélete, bizonyára mert lehetőséget nyújtott a három szép istennő ruhátlan ábrázolására; elég talán, ha Cranach, Giordano, Claude Lorrain, Rubens, Boucher, Gaugin és Renoir vásznait említjük. – A zeneszerzők közül kevesebbet ihletett meg a neves nőrabló; Cesti, Galuppi és Gluck operáiban és Offenbach Szép Heléna c. operettjében találkozunk vele. 
XII A3
)
XII A3
