Atália
Atália – vagy Athália ('erős az Ár') zsidó királynő (2Kir), Áháb és Jezabel lánya. Apja a júdai Jórám2 királyhoz, fegyverbarátjának, Jósafátnak fiához adta feleségül. ~ utóbb fiának, az alig egy évig uralkodó Áháziá2nak halála után kiirtotta Dávid házának minden élő férfitagját, saját fiait és unokáit is beleértve, egyedül a csecsemő Joás1 menekült meg bátor nagynénje jóvoltából. Ezután ~ mint királynő hat évig uralkodott Júdában, Baál kultuszát terjesztve mindenfelé; ekkor Jójáda1 főpap pártot szervezett ellene, és a Templom előtt felkoncolták. – Minden képzeletet felülmúl az a kegyetlenség, amellyel ez a női szörnyeteg saját vérei tetemein át a trónra feljut. Nem csoda, hogy Jókai róla nevezte el egyik leggonoszabb női alakját, Athalie-t Az arany ember c. regényében. Racine Atália c. tragédiájának címszereplője büszkén vállalja rémtetteit, amelyeket azért vitt végbe, hogy anyjáért bosszút álljon az ellenséges Dávid-házon, s lám istene, Baál jóváhagyta őket, mert békében és biztosan élvezi így megszerzett uralmát. Egy vészjósló álom nyomán kezd nyomozni a gyermek után, aki hatalmára veszélyes lehet, találkozik is unokájával, de gyanúját sikerül elaltatni. Mikor ~ sorsa betelik, megátkozza Joást, hogy kerekedjék felül benne nagyanyja vére, s fizessen rosszal jótevőinek; az átok Zakariás2 megöletésével teljesedett be. – Néhány barokk festmény ábrázolja ~ halálát (Deutsch, Coypel, Sigrist): ezeken a gyermek Joás már a trónon ül. – Händelnek egy oratóriuma szól ~ról; Mendelssohn kísérőzenét írt a Racine-tragédiához. 
[III. B3]
)
[III. B3]
