Szennákerib
Szennákerib – vagy Sénahérib, Sénakherib, Szanherib, tkp. Szin-ahé-eriba ('Szin holdisten megsokasítja a testvéreket'), asszír király, (uralk. Kr.e 705–681) a Bibliában (2Kir) is szerepel. Tudomást szerezve róla, hogy a tőle lazán függő Júda királya, Ezékiás Babilonnal konspirál ellene, felvonult, és ostromgyűrűbe zárta Jeruzsálemet. Izaiás biztatására a király nem tárgyalt a megadásról, s lám, egyetlen éjszaka az Úr angyala száznyolcvanötezer embert terített le az ellenséges táborban. Az asszír sereg elvonult, ~et pedig hazájában összeesküvők tették el láb alól. – Mivel a bibliai szöveg is említi más helyen, hogy Ezékiás engesztelésül hatalmas hadisarcot fizetett ki az asszír királynak, s erről ~ egy fennmaradt felirata lényegében azonos adatokat közöl, eléggé valószínű, hogy emiatt hagynak fel az ostrommal; ha az öldöklő angyal legendás motívumának van történeti alapja, az egy járvány lehetett, amely már csak siettette az amúgy is induló sereg hazavonulását. ~ valóban összeesküvés áldozata lett, de talán nem büntetésképp, amiért az Úr városa ellen támadt, ahogy a bibliai elbeszélés sugallja, minthogy halála húsz évvel később történt. – A nevezetes isteni csodáról emlékszik meg Byron Szennákerib pusztulása c. verse. – A legendás eseményt Zuccaro, Velckenborch és Rubens is megfestette. – Muszorgszkijnak egy kórusműve viseli a Szennákerib pusztulása címet.
