direkt
direkt – ‘közvetlen(ül), egyenes(en)’; ‘szántszándékkal’. – direkte: ‘egyenesen, éppenséggel, kifejezetten’.
A ~ német jövevény, ezért használatos jelzőként is, határozóként is. Forrása a latin directus (‘egyenes’), amelynek határozói directe alakja áll a (már régiesnek számító) direkte mögött. A latin szó a dirigere, directum (‘egyenesbe állít, irányít, elrendel’) igéből való, ez pedig az (itt) nyomatékosító di(s) és a regere (‘irányít, kormányoz’) elemekből áll. Lásd még directoire, direktor, direktórium, dirigál.
