kacsint
kacsint – ‘fél szemmel hunyorítva jelt ad’: rám kacsintott; ‘lopva rápillant ‹valamire›’. Származékai: kacsintás, kacsingat.
A kacs szóból ered mozzanatos -int igeképzővel, az alapszó ‘ferde, görbe’ értelme alapján. Mivel a mozzanatos képző csak igei tőhöz járulhat, fel kell tenni, hogy a kacs eredetileg igenévszó volt, igei értelme pedig ‘ferdül, görbül’. Lásd még gacsos, gáncs, kacs, kacska, kacskaringó, kacsó, kancsal, kanyarít.
