Don Quijote
Don Quijote [kihóte] – a híres manchai lovag, Cervantes azonos című regényének hőse. Egyszerű kisnemes volt, és a szerény Alonso Quijano nevet viselte, de olyan hóbortos szenvedéllyel gyűjtötte és olvasta a divatos lovagregényeket, hogy egyfelől birtoka ráment a drága könyvekre, másfelől a képzelt történeteket a valósággal egynek vette, s ősei rozsdás páncélját felöltve, rozzant gebéjén (amelyet a hangzatos Rocinante névre keresztelt) maga is lovagi kalandokra indult. Úrnőjének egy szomszéd falubeli parasztlányt szemelt ki (neki a Dulcinea del Toboso nevet adta); utóbb egy birtok ígéretével rávette a szomszédjában lakó együgyű, köpcös parasztot, Sancho Pansát, hogy fegyvernöki minőségben kísérje el útjain. ~ számtalan kínos kalandba keveredett, mert a prózai valóságot minduntalan a regények képzelt helyzeteivel azonosította, a juhnyájat például ellenséges hadnak, a szélmalmokat óriásoknak, a gyaloghintón vitt hölgyet elrabolt hercegnőnek nézte; mindannyiszor kardot ragadott, de csak kalamajkát okozott, és többnyire őt magát páholták el, bár Sanchónak is kijutott az ütlegekből. Többször is hazazsuppolták vagy félholtan hazacipelték, de ő nem lelte nyugalmát, és rokonai meg barátai éberségét kijátszva újra nekivágott bolondos kalandjainak. Közben volt vezeklő remete, őrjöngő szerelmes, hercegek és más nagyurak önkénytelen udvari bolondja; végül a sok viszontagság aláásta egészségét, s utolsó útjáról már csak meghalni hozta haza a derék Carrasco Sámson diák. Halálos ágyán belátta életének balgaságát, és megátkozta a lovaghistóriákat. – ~ alakjával és groteszk kalandjaival az író az önmagát túlélt, de a maga korában még igen népszerű lovagtörténetek műfaját akarta kinevettetni, ám hősében többet teremtett, mint eszelős ábrándkergetőt. A „búsképű lovag” minden tette a gyengék és elesettek megsegítésének önzetlen szándékából fakad; bár megmosolyogjuk, érezzük, hogy erkölcsileg és lelki nemesség dolgában fölébe emelkedik környezetének. Ő a jó szándékú idealista halhatatlan irodalmi jelképe, a szélmalmokkal is szembeszálló ember, aki elbukhat ugyan, de a jó ügyért vívott, akár sikertelen harc létjogosultságára ő adja a végletes példát.
