Gazsi
Gazsi – szegény kondás Tersánszky Legenda a nyúlpaprikásról c. kisregényében. Együgyű öreg emberke volt, telente a mezőőréknél húzta meg magát egy kis kamrában, s apró szolgálatokkal fizetett a lakásért. Egy nagy körvadászat után a hóban maradt nyúltetemeket szerezte meg a házigazdának, s azon a télen naponta meleg ételt is kapott, csak épp a csodálatos nyúlpaprikást nem ízlelhette meg. Attól fogva rögeszmésen vágyott a nyúlpaprikásra. A következő tél elején beteg lába miatt nem járhatta be a mezőt a nagy vadászat után, ám egy megugrott növendék tapsifüles, Paprikás egyenest az ő kamrájában keresett menedéket. Könyörgő tekintetét látva ~ nagy lelki küzdelem árán lemondott a sóvárgott lakomáról, s felnevelte Paprikást, még különféle kunsztokra is megtanította. A hálás nyúl nagy ragaszkodást mutatott, és a családi szaporulatot is elhozta bemutatni öreg barátjának. A grófkisasszonynak annyira megtetszett a produkció, hogy nyulaival együtt ~t tisztes szegődménnyel beszerezte az uradalomba. – Valóban legendás alakká nő a csupa szív, együgyű emberke, a naiv szentek, a szentferencek glóriáját látja ragyogni körülötte még a grófkisasszony is, oly meghitt testvériségben él a kis állattal, aki csodával határos módon menekült hozzá, és a menekülése maga is csodás események kiváltója lett.
