Lőrinc pap
Lőrinc pap – szerzetes pap Eötvös József Magyarország 1514-ben c. regényében. Hivatása szólította a Pest alatt gyülekező keresztes hadba, és utóbb, amikor a fellázadt parasztok a török helyett saját kegyetlen uraik ellen vonultak, lelkiismerete szavát követve ~ velük maradt, mindvégig a forradalom vezérkarában. A háború célját elfogadta, de a dúlás, fosztogatás és fölösleges vérontás ellen határozottan fellépett, sokakat mentve meg a mindkét oldalon vadul tomboló indulatok közepette. A vereséget követő megtorlást elkerülte, de az átélt szörnyűségek lelkileg összetörték, többé nem találta helyét, barátcsuhájában bolyongott szerte az országban. – ~ valós történeti személy, teljes nevén Mészáros Lőrinc (?–1514), népszerű nevén Nagybotú Lőrinc; a hiteles tények alapján a parasztháborút követő megtorlásoknak esett áldozatul, máglyán égették el. A szikár, kemény és emberséget sugárzó pap a regény legvonzóbb alakja. Önzetlensége, tiszta eszméi és tántoríthatatlan céltudatossága révén ~ Dózsa Györgynél is valódibb és hitelesebb forradalmár, legalábbis Eötvös ábrázolásában. Valódi karizmatikus alkat, egy új Kapisztrán, akinek jelenléte a parasztháború vezérkarában nem csupán erkölcsi lényének kisugárzásával hatott, hanem papi mivoltával is, azt sugallva a lázadóknak, hogy ha Isten embere, akkor maga Isten is az ő ügyükkel van.
