Junius Brutus
Junius Brutus1 [júniusz brútusz] – eredetileg Lucius Junius, római államférfi; plebejusi eredetű lévén, nem volt rokona Junius Brutusnak (®Brutus3), a köztársaság megalapítójának és első konzuljának, csak az iránta való tiszteletből vette fel a Brutus nevet. A római szegénynép érdekeit hathatósan támogatta, ezért a szent hegyre való kivonulás (®Menenius Agrippa) után a plebejusok őt választották első néptribunusuknak. Shakespeare Coriolanus című tragédiájában is szerepel. Tribunustársával, Siciniussal együtt ~ az ingatag népet a címszereplő ellen bujtogatta; előbb fondorlatos eszközökkel Coriolanus konzullá választását igyekeztek megakadályozni, majd pedig javarészt koholt vádak alapján honárulóként halálra ítéltették volna, s végül sikerült a hőst legalábbis száműzetésbe kényszeríteniük. Amikor Coriolanus bosszúvágytól eltelve volszk hadat vezetett városa ellen, és Róma felégetésével fenyegetőzött, a feldühödött nép kevés híján meglincselte ~t. – A szerző, akinek a tragikus konfliktus érdekében főhőse nagy sérelmét jogosként kell feltüntetnie, szükségszerűen formál politikai ellenfeleiből demagógokat, akik a kicsinyes önérdektől vezettetve minden hitványságra képesek.
