Szombathy család.
Szombathy család.
Trencsin vármegye családa, elszármazva onnan Komárom és innen ismét több megyébe. Trencsin megyében már a XVII. század második felében, nevezetesen a megye nemesi összeirásai szerint 1666-ban már Szedlicsnán, 1688-ban pedig Beczkón székelt. * Czímeres nemes levele szerzőjét, és a nemesség keltét nem ismerjük; de az valószinűleg I. Leopold király korára esik. Az bizonyos, hogy a Trencsin megyei 1748. és 1754. évi nemesi összeirásban Beczkói lakhelyén eme egész családból csak Szombathy Györgyöt találjuk. Ennek neje családi tudósitás szerint a Dezsericzky családból való volt. Nevezett Györgynek egyetlen fia volt József, a ki, miután Trencsin megyéből Beczkóról Komárom megyébe «»Vacsi helységbe tette át lakását, atyja György 1764. febr. 19-én ezen József fia részére a Trencsin megyétől nemességétől bizonyítványt vett ki.
A család hagyományképen véli, hogy Erdélyből Kis-Szombath-ról eredt, és innen vette volna nevét is. Mi az Elenchus Civitatum, Oppidorum et Pagorum M. Princip. Transylvaniae (1824.) hívatalos kiadásában sem lelünk Erdélyben ily helynevet. És hozzávető véleményünk szerint a család N. szombathi származású lehetett sokkal valószinűbben.
József Komárom megyébe telepedvén, előbb «»tán mint vámbérlő lakott Szőnyön nejével a Trencsin megyéből vett hliniki Hliniczky Katalinnal. Utóbb Ácson haszonbérlett. 1792-ben mart. 28-án Komárom megyétől maga és fiai István Ácsi községjegyző, György maróthi gazdatiszt, József dömösi mészáros, János, Péter (utóbb esztergami mészáros) Sándor, Mihály (utóbb ácsi számtartó) és Ferencz neveikre is a Trencsin megyétől apjával együtt 1764-ben kapott bizonyítvány alapján nemességét kihirdetteté; mely után, miután neje 1792. octob. 19-én meghalt, azt maga is 1796. aug. 20-án követte, és Ácson a sirkertben máig meglévő márvány emlékkereszt alá eltemettettek.
Ezen Györgynek és fiának Józsefnek számos ivadékait mutatják a következő * táblázatok:
Szombathy Ignácz tanár közlése szerint.
I. tábla.
György 1748–1768. Beczkón. (Dezsericzky N.); «»István Ácson † 1796. (Hliniczky Kata); Erzse (Kovács Fer. Écsen); János † 1807. (Torma Éva); Folyt. II. t.; Ferencz 1792. (Kustyán Erzse); István ácsi jegyző. (Paulik Bora); Folyt. III. t.; György kasznár Maróthon; Folyt. IV. t.; József mészár. Dömösön N. Sápon; Julia. (Farkas juhász); Teréz (1. Bognár Márt. 2. Mátyássy Józs.); Péter Esztergom mészáros (ns. Beliczay N.); Rozália. (1. Jankó András 2. Grünwald N.); «»Sándor sz. 1776. † 1830. (Jankó Anna); Folyt. V. t.; Mihály sz. 1772. † 1836. számtartó Ácson. (Falk Anna); Folyt. VI. t.; József.; András †; József †; Róza (Baloghné); József n. sápi jegyző; Ferencz n. sápi mészáros.
II. tábla.
János, ki az I. táblán. † 1807. (Torma Éva); Terézia sz. 1803. † 1859. (Biró János); György sz. 1805. † 1860. Ácson. (Molnár Teréz); Teréz sz. 1826. † 1855. (Timár Antal); József †; Ferencz †; János sz. 1832. (Miklian Teréz); Károly †; Mihály sz. 1837. (Janausek Bora); Péter.; György sz. 1841. katona.; Kata.; Anna.; Károly sz. 1849.; József 1863.; Teréz.; Ágnes.; Janka.
III. tábla.
István, ki az I. táblán. ácsi jegyző (Paulik Bora); András sz. 1783. nyug. kapit. Pozsonyban.; Károly sz. 1785. † 1836. ácsi jegyző. (1. Boldisár Pelágia. 2. Molnár Kata); Ignácz sz. 1797. † 1850. Miszlán tanitó, volt katona.; László sz. 1799. † 1846. (Réger Erzse); Bora sz. 1801. † 1830. (Landesz István); Erzse sz. 1803. (Kugler János); 1-től Erzse † 1837.; Anna † 1850. (Véber Ant.); András sz. 1834.; Erzse sz. 1840. † 1861.
IV. tábla.
György, ki az I. táblán. 1792. kasznár Maróthon, Szőnyön.; Ferencz sz. 1783. «»szőnyi plébános † 1835. k.; György gazdatiszt.; Antal molnár.; Károly kereskedő.; Erzse (Écsyné); Teréz †; Janka (Száraz N. adonyi jegyző); Kata Komáromban (Jónás N. keresk.)
V. tábla.
«»Sándor, ki az I. táblán. sz. 1776. † 1830. (ns. Jankó Anna); Mihály sz. 1793. †1825. szabó mest. (Huttinger Erzse); Kata sz. 1795. † 1858. (Regenspurger János); Ferencz sz. 1796. † 1863. csurgói, verebi stb. jegyző. (Barbay Ágnes); Anna sz. 1806. † 1838. (Szűcs Pálné Ácson); Erzse sz. 1823. † 1849. (Kugler József); János sz. 1823. (Balogh Erzse); Zsuzsi †; Ágnes sz. 1818. (Stolmár Sebest.); Ferencz sz. 1820. sz. fejérvári pap.; József sz. 1823. orvos Dorosmán (Klaszy Ida); Károly sz. 1824. Pécsett tanitó (1. Ránolder Jozéfa 2. Bátor Mária); Ignácz sz. 1827. Budán főrealt. tanár (Ránolder Kati); Antonia sz. 1829. (Müllner Pál Tabajdon); «»Veronka sz. 1829. (Takács József Sukorón); 1-től Teréz †; István.; «»Ferencz.; Teréz.
VI. tábla.
Mihály, ki az I. táblán. sz. 1772. † 1836. számtartó Ácson (Falk Anna); Anna † 1858. (Jazanszkyné Mocsán); Janka †; Zsófi †; Ede sz. 1819. † 1863. Velenczei jegyző (Lakos Bora); Hermina (Micsola János Gárdonyban)
A Trencsin megyéből Ácsra telepedett Józsefnek * tizenkét gyermeke közűl öt fia által ivadéka igen elszaporodott. Ezek közűl István ágán (III. tábla) mely két nemzedéken félszázadnál tovább az ácsi község jegyzőségét tölté be, kiemelendő András, ki 1802-ben katonai pályára lépvén, a franczia háborúk alatt 1813-ban alhadnagy, utóbb 1822-ben főhadnagy, 1831–2-ben kapitány lett, 1834-ben nyugalomba lépett, és jelenleg mint legidősb tagja a családnak, él Pozsonyban. Több nyelvet beszél, és több franczia művet németre fordított, melyek kéziratban állnak.
A családfán hibásan István áll József helyett.
A IV. táblán állók közűl Ferencz gönyői plébános volt, mint ilyen halt meg 1835. körűl.
Az V. táblán álló Sándornak (ki 1770-ben sz.) fia Ferencz, előbb Mocsán, majd Szőnyön, Komáromban, és Szenden segédtanitó, 1817-ben Csurgón (Fejér m.) iskolamester, 1825-ben ugyan az Velenczén, 1828-tól Vereben ugyan az, és községi jegyző. 1832. sept. 11-én Komárom megyétől fiainak neveire is nemesi bizonyítványt vévén ki, azt 1833. dec. 18-án Fejér megyében is kihirdetteté. 1861-ben Fejér megye tiszteletbeli esküdtté is kinevezte. Meghalt 1863. febr. 20-án, beteg özvegyét Barbay Ágnest, kit Szendről vett nőűl, és hét gyermeket, ezek között négy jól kinevelt fiút hagyván maga után. Fiai közűl Ferencz a sz.-fejérvári püspöki emgyében pap, József orvos Dorozsmán, Károly főelemi tanitó Pécsett, és Ignácz főreáltanodai tanár Budán, több munka irója, és a „Gyors-irászat” szaklap szerkesztője. Józsefnek gyermekei: Mari, Angyalka, Dezső és Aranka; többinek gyermekei a táblán állanak.
Az egész család kath. vallású, hagyomány szerint azonban az ősök a protest. valláshoz tartoztak, és azt György a felesége Desericzky leány, illetőleg ipa működése folytán hagyta oda. Györgynek ezen neje, valamint Józsefnek neje Hliniczky Katalin után a család Trencsin megyében állitólag a Bóri, Dezséri és Hliniki részjószágokban örökséget birt, melyek után némely tagjai ezen helységekről előnevet igénylettek.
A család czímere családilag használt pecsétnyomatok után a paizs (kék?) udvarában hátulsó lábain ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely jobbra nézve, első jobb lábával kivont kardot villogtat; a paizs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl, szintén kivont kardot villogtatva. A paizst szokás szerint foszladék veszi körűl.
Daczára, hogy e család ősei állítólag protestánsok voltak, nem mernők e család ivadékának tartani Szombathy Jánost egykori sáros pataki tanárt, (szül. 1749. † 1823.) kinek több kéziratban hagyott munkái közűl a „Historia scholae seu collegii Sárospatak” Monumenta Protestantium Hung. ecclesiastica czím alatt 1860-ban megjelent, de önéletrajza, mely valószinűleg származásáról is adand felvilágositást, még közzétevésre vár.
