III. 6. 1. 2. A jelek
III. 6. 1. 2. A jelek
A jelkulcsok általában egy sorban, egymás mellett ábrázolják a felmérési és részletes szelvények jeleit, ez alól kivétel az 1883-as jelkulcs, amely csak a felmérési szelvények jeleit tartalmazza. A felmérési szelvények színezettek, így, ahol szükséges, a jelek is színesek. Összesen hét szín (a fekete, piros, sárga, kék, zöld, szürke, barna) több árnyalatát különböztethetjük meg. A kőlétesítmények, kővel burkolt utak, háromszögelési pontok pirosak, az egyéb utak vonala krómsárga, a vízhálózat kék, az egyéb síkrajzi elemek feketék. A kék különböző árnyalatai jelölik a vízfelületeket és a mocsarakat. A sárga két árnyalatával jelölték a szőlőt (sárgáspiros) és a bozótos területeket (sárgásszürke). A réteket, legelőket a zöld árnyalataival, a kerteket un. „kertzölddel” ábrázolták. Az erdőket szürke, a sziklákat, szirteket sötétbarna, a gleccsereket kékesszürke, a szintvonalakat pirosas-barna szín jelöli.
A felmérési szelvényeken több mint 250 jelet találunk (a különböző kiadásoknál egy-két eltérés előfordulhat), amelyek nincsenek elkülönülő csoportokba osztva. Elől a különböző, főleg pontszerű jelek állnak (háromszögelési pontok, egyedül álló épületek, [pl. templomok], barlangok, fürdők, temetők, malmok). A jelek mellett gyakran rövidítést is találunk, pl. Kls. = Kloster (kolostor), J. H. = Jägerhaus (vadászház) stb. A határokat, a közlekedési hálózatot vonalas jelek mutatják, a közlekedési vonalaknál előforduló részleteket külön kiemelik. A töltések, árkok, a vizek és a vizeknél előforduló részletek jelei után a folyóátkelők, majd a különböző talajok jelei következnek, majd a tengerparton előforduló jelek, végül a növényzet, a lakóhelyek és kerítések jelei.
