FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Julius 17-én a nemzeti gyűlésben, Victor Húgó bemutatá jelentését a szinházakat tárgyazó törvényjavaslat iránt. – „A foglalkodó bizottmány” – szót Victor Hugo – „mindenek előtt arról akart gondoskodni, hogy a szinházakat végbukásuktól megmentse. Több mint tízezer ember él Párisban a szinháznál, s évenként legalább is 30–40 millio fr. jön általuk forgalomba. Ez zajos és izgalmas napokban a forradalmak közepett Páris népe – mint egykor Athen lakosai – mindig élvezet után sovárog, és szükség is a népnek erkölcsi gyönyöröket nyujtani. A színházak legalkalmasb eszközök erre. És egy ingyen szinházi mutatvány gyakran elejét venné némelly utczai csoportulásnak. E törvényjavaslat elfogadása valódi hasznot fog árasztani; s ha ma az állodalom segélyt nyujt a szinházaknak, holnap kölcsönkép ők fognak támaszul szolgálni az állodalomnak. stb.” A törvény javaslat elfogadtatván a minap említett 500. ezer fr helyett 680 ezer fr szavaztatott meg a szinházak fölsegélésére.
– Ugyanez nap Lherbette a külügyministerhez kérdést intézett az oroszok benyomulása iránt Moldvába és Havasalföldre. Bastide azt felelte, hogy a tény még kétséges, de Francziaország bizonyára nem fogja elmulasztani érdekeit a két emlitett tartományban föntartani.
– A munkások ügyével foglalkodó választmány a napokban egy inditványt tárgyalt, melly szerint földmivelési gyarmatok lennének alapítandók, hol szegény árvák s lenecz gyermekek lesznek nevelendők.
A tárgy ujabban alválasztmánynak adatott ki.
– A „Commerce” következő nevezetes szavakat mond Olaszországról: „Ugy halljuk, hogy Olaszország Francziaországra számit s reméli, mikép ha talán a szabadság kivívását nem birná, segítni fogja őt e nehéz munkában. S igaza van. Francziaország nem engedi meg, hogy Olaszország elveszszen. De mai nap mindenek előtt saját benső biztosságát kell megalapitnia. S nem volna-e bűnös elfogultság, az aligmult lázadás utófájdalmai közt idegen háborúba avatkoznia? És nem volna-e gyalázat, ha Olaszország saját nemzeti függetlenségét csak idegen segély által volna képes kivívni? Kevésre szoktuk becsülni azon nemzetet, melly saját ügyeinek elintézését másra bízza, s idegenek fegyverére akar támaszkodni.” És bizonyára a mai nap nagyobb szerencsétlenség nem volna, mintha Fracziaország fegyveresen beavatkozni lenne kénytelen az olaszügyekbe. Ez európai háborúnak nyitna ajtót, s ha Európa ma átalános zavarba sodortatik a civilisatio győzelmével, egy időre legalább egészen ellenkező két eredmény volna lehetővé: egyetemes muszka szolgaság, vagy egyetemes pórlázadás fegyverén alapított communisticus birodalmak.
– Némelly lapok szerint Cavaignac parancsára a havasi tábor parancsolatot nyert nagyobb részben az ország belsejébe vonúlni.
– Marie nemzetgyűlési elnök a lemondott Bethmont helyébe igazügyi ministerré lön. Bastide, ki Bedeau tábornok betegsége miatt csak ideglenesen foglalkozott a külügyekkel, külügyi, Verninhac pedig Bastide helyébe tengerészeti ministerré neveztetett ki.
Legujabb tudósitás szerint a nemzeti gyűlés elnökévé julius 19-kén Marrast választatott.
