felelevenítés
felelevenítés [fel-e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] fölelevenítés
Általában a felelevenít igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vkit, vmit fölelevenítenek, (újra) elevenné tesznek.
1. (ritka) Az a cselekvés, hogy vkit, vmit felébresztenek, újra életre keltenek. A dermedt állat, a tetszhalott felelevenítése.
2. Vkinek élénkebbé, elevenné tétele, felélénkítése. A fáradt utasok, a társaság felelevenítése.
3. (átvitt értelemben) Vminek felújítása. A régi barátság, a viszálykodás felelevenítése. A bécsi vásároknak az újból felelevenítése … az ő ötlete volt. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vminek a felidézése. Az emlékek, a múlt felelevenítése.
