Bárúk-apokalipszis
Bárúk-apokalipszis E néven több, egymással laza kapcsolatban álló, PSZEUDEPIGRÁFUS iratot tartunk számon. Közös vonásuk, hogy Bárúk (Jer 36,4) látomásaként, ill. jövendöléseként szólnak az INTERTESTAMENTÁLIS KOR, a Kr. u. 1. szd. és a végidők eseményeiről. Részben zsidó, részben keresztyén körökben keletkeztek a Kr. u. 1-2. szd.-ban. Szír, etióp, görög, latin, örmény és ószláv nyelven maradtak ránk, nagyrészt csak töredékesen. Legismertebb közülük az alábbi három.
1. A szír Bárúk-apokalipszis (Bárúk II. könyve) azzal kezdődik, hogy Isten megjelenti Bárúknak Jeruzsálem és Júda küszöbönálló pusztulását. Miután ez bekövetkezik, Jeremiás Babilóniába megy a foglyokkal, Bárúk pedig Jeruzsálemben marad. Itt látomások és azok magyarázata útján kijelentéseket kap a világtörténelem 12 korszakáról. Egyebek között megtudja, hogy a lerombolt Jeruzsálem nemsokára újra felépül, hogy azután ismét leromboltassék. E második katasztrófa után eljön a Messiás, és véget vet az utolsó erőszakos világbirodalomnak. Akkor a halottak mind föltámadnak, és a bűnösök még egy utolsó lehetőséget kapnak a megtérésre. Akik akkor sem térnek meg, a gyehenna tüzére vettetnek. Az igazaknak pedig részük lesz az eljövendő világ teljes dicsőségében. Bárúk Isten üzenetét írásba foglalja, és egy sas nyakába kötve, elküldi a foglyoknak.
2. Az etióp Bárúk-apokalipszis (Bárúk III. könyve) szerint a Jeruzsálemben maradt Bárúk levelet küld a Babilóniába hurcolt Jeremiásnak: a fogságban élő zsidók távolítsák el körükből az idegeneket, és akkor hazajöhetnek. Az engedelmesek élén hazatérő Jeremiás Jeruzsálemben megjövendöli Jézus Krisztus váltságát. Ezért a zsidók megkövezik.
3. A g. Bárúk-apokalipszis (Bárúk IV. könyve) arról szól, hogy a Jeruzsálem elestén bánkódó Bárúkot Isten egy angyal által vigasztalja meg, aki öt mennyországon vezeti őt keresztül, feltárva közben a múlt és a jövő minden titkát. (Ld. még PSZEUDEPIGRÁFUS IRATOK).
HI
