protoevangélium

Full text search

protoevangélium, ősevangélium: 1. Az elnevezés (’az üdvösség első örömhíre’) Jahve szavaira utal, amelyeket a kígyóhoz intézett a Paradicsomban: a) „ellenkezést vetek közéd és az asszony közé”, b) „a te ivadékod és az ő ivadéka közé”, c) „Ő széttiporja fejedet”, d) „te meg a sarkát veszed célba” (Ter 3,15). A ~ olyan értelemben magyarázza a szöveget, hogy benne a megváltás ígérete áll: Jézus legyőzi a Sátánt. A Ter szóban forgó részletét a keresztény hagyomány az egyházatyáktól kezdve így értelmezte. A Jahvista tört.-i mű foglalja magában, következésképpen nagyon régi, feltehetően már a Jahvista is átvette a hagyományból. Az elnevezés nem mondható találónak, mert a ® Paradicsom, a ® bűnbeesés és a bibliai ® őstörténet tört.-i értelmezésén alapszik. – II. Szöveg. 1. A c) pontban (versben) a Vg ipsa-t tartalmaz (= az asszony) ipse (= ivadék) helyett, ezáltal az asszony válik alannyá. Ez az ipsa (az ipse mellett) már a Vetus Latinából kimutatható (mindkét olvasat kitűnő igazolást kap!). Nem biztos, hogy a Vg-ba maga Szt Jeromos iktatta be, mert nem mindig ugyanúgy idézi hivatkozásaiban. Mindenesetre a Vg-hagyományban az ipsa uralkodóvá vált (megtalálható a nagy róm. kritikai kiadásban, valamint az új stuttgarti Vg-kiadásban is; ® Vulgata), és nagyon megnehezítette a ~ helyes egyh.-i értelmezését, mivel egyoldalúan a mariológiai síkra terel. A férfira utaló névmás előfordulása a maszoréta szövegben szövegkritikailag minden szempontból biztos. A két igealak a zera ’mag’ szóra utal, amely hímnemű. – 2. A gör.-ben a héb. zera szó megfelelője, a szperma semleges nemű. Ennek ellenére a LXX a c) pontban a héb. hu névmást autosz névmással fordítja, amely a férfira vonatkozik, s így a ’mag’ személyes jelleget ölt (’ivadék’). – 3. További nehézséget okoz a kétszer előforduló suf ige, amelynek jelentése: ’széttiporni’ (vö. az akkád sapu ’lábbal taposni, eltiporni’ szóval). A Vg második alkalommal mégis az insidiaberis igealakkal fordítja. Tudvalevő, hogy Szt Jeromos szívesen adta vissza a héb. szavakat más lat. szavakkal. Így feltehető, hogy az insidiaberis igealakot a ’széttipor’ ige átvitt jelentésének hordozására választotta, mivel lehetetlenségnek látszott, hogy a szó konkrét értelmében a kígyó az ember sarkát széttiporja. Aquila, Szűmmakhosz, a Pesitta és a szamariai Pentateuchus mindkét suf igét egy ’széttipor’ értelmű megfelelővel adja vissza. Ugyanakkor a LXX mindkét esetben ’figyel, leselkedik, célba vesz’ értelmű igét alkalmaz megfelelőjéül; ez arra vall, hogy a LXX fordítói ismerték a suf igét ebben az értelemben is. Az arabban csakugyan él egy ’néz, megfigyel, leselkedik’ értelmű suf ige, ami persze nem bizonyítja, hogy a szónak a gör.-ben is volt ilyen jelentése. Az ÓSz-ben még 2 másik helyen is szerepel a suf (Jób 9,17; Zsolt 139,11), de e helyeken kétségtelenül ’széttiporni’ értelmű, s a LXX ilyen jelentésű gör. szóval fordítja. Az a feltevés, hogy a Ter 3,15 szerzője mintegy kijátszotta a szó két jelentését (’széttipor/leselkedik, célba vesz’), nem bizonyítható, sőt nem is valószínű. – III. Értelmezés. 1. A ~ot a Jahvista a bűnbeesés tört.-ébe szőtte bele, amely a tiltott kultusz, különösen Baal kultusza ellen irányul, ugyanakkor azonban a ® Tízparancsolat 1. parancsát is hirdeti. De a próféták szemében, akiknek a szövetségre épülő teol.-ját a Jahvista képviseli, a bűnbeesés nem csupán az 1. parancs semmibe vétele, hanem minden ® bűn egyértelmű a szövetség megszegésével. Ez ellen irányul Isten átka, amelyet a kígyóra mond (3,14 kk.). Isten felől nézve szövetségese és a bűn között csak kiengesztelhetetlen ellentét lehet, mégpedig olyan, amely nemegyszer igen kemény harcban nyilvánul meg. – 2. Az a) és b) pontban (versben) figyelembe kell vennünk a párhuzamot: te és az asszony; a te ivadékod és az ő ivadéka. A harc tehát, amiről szó van, nem annyira egyének közt zajlik, mint inkább közösségek között: az asszony (= az asszonyok, valamennyi asszony együtt) és a kígyó (= a kígyók összessége mint faj) között. Egyébként az egyén és a közösség a héb. gondolkodásban könnyen összefolyik, és a szóban forgó szöveg is hajlik arra, hogy a közösséget ismét egészben oldja fel, megszemélyesítéssel élve. A c) és d) pontban (versben) nem az asszony a cselekvő, hanem ő (a héb.-ben ez a névmás hímnemű!), vagyis az asszony ivadéka, mint kollektívum. De ez az ivadék nem a kígyó ivadéka ellen fog föllépni (ahogyan valójában várhatnánk: neki, a kígyó ivadékának tiporja szét a fejét), hanem a kígyó ellen (neked tiporja majd szét a fejedet). A LXX, mint már utaltunk is rá (lásd fentebb) az asszony ivadékát is megszemélyesítette. – 3. Az a számos magyarázó által említett nehézség, ti. hogy a kígyó miként árthat még azután is az embernek, hogy az asszony ivadéka széttiporta a fejét, a Ny-i logikus gondolkodást tükrözi és figyelmen kívül hagyja a tárgyalt szentírási részlet próf.-i jellegét, vagyis azt, hogy mint a próf.-i jövendölések általában, nem kötődik időhöz. Az adott eónban állandó az ellentét az asszony (= a női nem) és a bűn hatalma között. A bűn újra meg újra hatalmába keríti az embert és megrontja az Istennel való kapcsolatát, ahogy azt az egész Szentírás, de főleg a bűnbeesés története tanúsítja. – 4. Jogos a kérdés, hogy vajon a szerző miként képzelte el ennek a harcnak a kezdetét, s egyáltalán: volt-e valami elképzelése? Vannak exegéták, akik ezt tagadják és a ~ban egyszerűen egy soha véget nem érő harc megjövendölését látják. Így G. von Rad is: „A fajok harca, … de mint ilyen, teljesen céltalan és semmi remény arra, hogy valaha majd győzelemre viheti valamiféle hősiesség”. Mégis, a kígyó fejének széttiprása jelentheti az ember győzelmét a kígyó felett: a kígyó belemar az ember sarkába, de az ember elpusztítja a kígyót. Annyi bizonyos, hogy a ~ot bele kell illesztenünk a jahvista teol. egészébe. Az összkép a Jahvistánál mindenképpen az üdvösség irányába mutat: a tört. nem értelmetlen körforgás, hanem cél felé halad, mégpedig Jahve irányításával, aki az üdvösségre akarja az emberiséget elvezetni. A tárgyalt részlet krisztológiai értelmezését a keresztény hagyomány is igazolja, bár csak közvetett krisztológiáról lehet szó. Közvetlenül az üdvösségre utal a ~, nem arra a személyre, aki üdvösséget hoz. – Jakab ~ára nézve: ® Jakab ősevangéliuma.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit