Szovjet–amerikai ideiglenes egyezmény a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásával kapcsolatos néhány intézkedésről
Szovjet–amerikai ideiglenes egyezmény a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásával kapcsolatos néhány intézkedésről
A SALT–I. egyezményei közül csak az ideiglenes egyezmény foglalkozik a hadászatitámadófegyver-rendszerekkel. Ez az egyezmény az 1972. július 1-jén meglevő mennyiségre korlátozza a hadászati fegyverek két legveszélyesebb változatának, a szárazföldi telepítésű interkontinentálisballisztikusrakéta-indító berendezések, valamint a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárók és a rajtuk levő rakétaindító szerkezetek mennyiségét.
Az egyezmény értelmében a felek kötelezték magukat, hogy nem építenek újabb szárazföldi rakétasilókat, nem növelik a ballisztikus rakéták hordozására, ill. indítására alkalmas tengeralattjáróik számát, s újakat csak a régebbiek lecserélésekor állítanak szolgálatba. Ez az egyezmény tehát nem tartalmazott mennyiségi csökkentésre és minőségi korlátozásokra irányuló szabályozásokat, hanem a status quo – a meglevő helyzet – fenntartását tűzte ki célul a hadászati támadófegyverek legveszélyesebb fajtái, a ballisztikus rakéták vonatkozásában.
Az említett fegyverekre vonatkozó pontos számadatokat az egyezményhez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza.
Megemlítendő, hogy az ideiglenes egyezményben külön nem szerepeltek ugyan, de az engedélyezett ballisztikusrakéta-mennyiség megállapításánál figyelembe vették a hadászati nehézbombázó repülőgépeket, amelyekből az Egyesült Államoknak sokkal több volt a birtokában, mint a Szovjetuniónak. Ezt az amerikai fölényt egyenlítette ki a Szovjetunió számára engedélyezett nagyobb rakétaállomány.
Az ideiglenes egyezmény sarkalatos kérdése volt az ellenőrzés. Az egyezmény ellenőrzésére megfelelően alkalmasnak látszott a mesterséges holdas felderítés, vagyis az ún. nemzeti technikai ellenőrző eszközök alkalmazása. Erre egyfelől az teremtett lehetőséget, hogy a világ két vezető hatalma között nemcsak hadászati erőegyensúly, hanem az űrtechnika terén is egyensúly mutatkozott. Másfelől pedig az, hogy a 70-es évek elejére az űrtechnika és a mesterséges holdak fedélzetén elhelyezett felderítőberende-zések fejlettségi szintje lehetőséget adott az ideiglenes egyezményben foglalt előírások maradéktalan ellenőrzésére.
Az ideiglenes egyezményben ilyenformán első ízben törvényesítették a mesterséges holdas felderítést, s mindkét fél egyben arra is kötelezettséget vállalt, hogy: nem zavarja a másik fél nemzeti technikai ellenőrző eszközeit; nem alkalmaz a nemzeti technikai ellenőrző eszközök ellen szándékos álcázási eljárásokat.
Az ideiglenes egyezményt nem kellett ratifikálni, s a vele egy időben aláírt másik, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásával foglalkozó szovjet–amerikai megállapodás ratifikációs okmányainak kicserélésekor, 1972 októberében lépett hatályba. Eredeti érvényességi időtartamát 5 évben szabták meg, de az 1977. évi lejáratot követően napjainkig egyik fél sem lépte túl az egyezmény szabta korlátokat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
