Bánát határáról, nov. 30.
Bánát határáról, nov. 30.
Omnis, qui male agit, odit lucem. Ezen szentirási mondat alkalmazható a magyar törvény, s alkotmány ellen fellázadt temesvári katonai vérebekre, s az ott alakúlt törvénytelen comitéra. Ez az előbbivel karöltve, s mintegy vetélkedve elkövet mindent, mi az előttük útált magyar faj kiirtására alkalmúl kinálkozik; borzad az emberi természet az általuk felhasznált kegyetlenkedések hallásánál; istentelen tetteikhez nem csak hasonlót, de míg megközelítőt sem mutat a történet a külellenség részéről, óvakodnak is, s mindent elkövetnek, hogy ezek Temesvár falain kivűl tudomásra ne jussanak, de az igazságos isten büntető ostora – melly előbb, vagy később, de bizonyára elkerülhetlenűl sujt – elérendi őket. Nem eresztenek ki onnét a bentszorúlt szegény magyarok közől senkit, nehogy galád tettök napfényre jőjjön, sikerűl azonban néha néha egynek kettőnek különféle cselvetéssel onnét kiszökni, ezektől tudtuk meg, hogy mit mivelnek a magyar véres veritékével karesett kenyéren hízott katonák, s a magyar haza korcs fiaiból ősszeférczelt comité, melly a magát középponti bizottmánynak nevezi. Ennek elnökei b. Ambrózy Lajos volt administrator s Zsivkovics Pantaleon ottani rácz püspök (különös figyelemre méltó, hogy egy illy comité – mint a poncsavai is – rácz püspököt nem nélkülözhet, s illyet tisztel elnökének, miután a cath. papok ezen reájuk majd nem erőszakkal tolt tisztet ellökték.) – Ezen két fő czinkos biztatja s a lelkesíti a magyar faj kiirtására felesketett rácz-oláh néptömeget, s ha ütközetre kerűl a dolog, – mint példák mutatják, – az ágyúk torkába helyezve őket, az általuk fedezett katonaság hátulról a la Jellachich puskalövésekkel biztatja a megrohanásra. A Temesvár környékén levő németekben – kiket szinte feleskettek – nem igen látszanak bizni, s ezekkel leginkább éreztetik caraffai uralgásuk súlyát, egyegy falúból 30–50 egyént besoroznak a már kissé leolvadt dsidások közé, s a nemetek legjobb lovait requirálják. – Nem akarunk ugyan semmit levonni az ország egyéb megyebeli lelkészeinek hazafiúi érzelmeiből, de – mivel az aranynak értéke csak a tüzben látszik – bátran merjük állítani, hogy a csanádi megyének papságát hazafiúi érzelmeiben, nincs egyházi megye, melly felűlmulná. – Ennyi baj s életveszély között elárúlt hazáját lelkes káptalana, s püspöki helyettese példája által buzditva mindinkább szeretni tanúlja, s ahhoz hű maradni tud akkor is, midőn több lelkész-társait a lázongó katonaság mint gonosztevőket Temesvár utczáin a börtönbe hurczol, s azoknak javait elkobozza. Most is két tisztelt egyén van fogva, de a börtön rideg fala nem fogja lelkes érzelmeiket lehangolni, valamint azon 5–6 schwarzgelb katona, kik a Temesvárott bennszorúlt kanonoknak házába, mind a mellett is, hogy a tágas kaszárnyák a kevés számú katonaságnak, elegendő helyet nyujtanának, bequartélyozva vannak, sem fog olly hatással azokra lenni, hogy hazafiúi érzelmöktől magukat megfosztatni engednék. Egyébiránt biztos kútfőből azt is megértettük, hogy a cathalicus clorus olly annyira gyűlölt előttök, hogy azok veszedelem nélkűl az utczán magukat nem mutathatván, szobájukba kénytelenek magukat behuzni, mert ismert érzelmeikért a ráczok személyes sértegetéseiknek vannak kitéve. – A Közlöny minapi számában megjelent értesítésben előadott okok miatt a megyei hivatalt Makóra áttett püspöki helyettes úr Róka József kanonokot alkotmányos érzelmeért hazaárúlónak, s törvényen kivűlinek nyilvánítá e hó 19-én megjelent falragasztmányában az érdemes comité s a hadi tanács s mint a napokban hallottuk, ben maradt vagyonának requirálása iránt is az intézkedés megtétetett. Reménljük, hogy ezen nem érdemlett csapás a haza előtt feledékenységbe nem menend. Megjegyzendő még, hogy az érintett kanonok urnak távozta után alig egy fél órányi idő mulva parancsúl adatott a kapuknál levő őrségnek, hogy az irodai személyzettel távozó helyettest fogja el, de az többé nem volt sikeresíthető. – A napokban Murányi Ignácz temesmegyei alispánnak ingó s ingatlan vagyona koboztatott el. – Szinte a napokban egy Vukovics Sebők úrhoz hasonló egyén fogatván el, s a dühös nép őt annak vélvén, iszonyú zsivio kiáltások közt sár s kövekkel dobálta az utczákon hurczoltat. – Mindezen szomorú körülmények mellett nem halt ki keblünkből egy szebb jövő iránti remény, mert a felzaklatott oláh-rácz csorda lassan lassan át kezdi már látni, hogy a schwarzgelbek kezében öldöklő eszköz gyanánt szolgál, s hogy a magyarok is büntetlenűl nem engedik magokat megtámadtatni, és őket a katonaságot védő bástyának használják. Szemtanúk állítják, hogy az oláhok erdőbe futnak a schwarzgelbek elől, s remegnek a magyar név hallatára. Magok a dsidások szinte megunván már a veszélyes expeditiókat, ellenünk harczolni vonakodnak, s csak terrorismus által vétetnek rá. – Egy kedvező alkalom, s Blomberg uram ezred nélkűl marad. Rá ezredbeliei igen boszankodnak, hogy szobából osztja ki a parancsait, s őket követni fél. E sorok irója ma olvasott egy dsidás altiszt által irt levelet, mellyben az többféle panaszokat, s elégűletlenséget előhoz; azon kivűl több szemtanúk állítása szerint az erőszakkal elfoglalt s kórházzá alakított papneveldei épűletben naponként 20–30-at elvisz a schwarzgelb katonák közől a cholera; az elhunytakat az elfoglalt magyar ujonczokkal pótolják, ez szinte annak idejében részünkre káros nem leend. –i–
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
