kendermunka

Full text search

kendermunka: a termelt kendernek házilag, hagyományos módon és eszközökkel vászonneműekké való feldolgozása, amit szinte kizárólag a parasztcsalád nőtagjai végeznek. (A házilag elkészített fonalat csak egyes helyeken adták át megszőni a takácsnak). A beérett kendert kézzel szaggatják ki a földből ( kendernyövés), majd áztatják ( kenderáztatás), hogy a belső fás szövetről a szár külsején elhelyezkedő rostok lelazuljanak. Szárítás után törik ( kendertörés) és tisztítják a kendert, ezáltal az összetört fás szilánkok ( pozdorja) eltávolodnak a hasznos rostok közül. Majd következik a kenderpuhítás, végül pedig a gerebenezés ( rostfésülés). A teljesen tiszta rostokat lehet fonni ( fonás). A kész fonalat motringokba rendezik és lemérik a motollán, aztán mossák ( fonalmosás), szárítják és gombolyítják ( gombolyító). Végül a szövéshez való előkészületként következik a fonalfelvetés, majd a láncfonalak szövőszékre való felhelyezése és ezután a tkp.-i szövés. – A magyarság a honfoglalást megelőző időben is ismerte már a kendert és értett ennek feldolgozásához. A rostanyag kikészítéséhez használt akkori eszközkészlete és technológiája alig különbözött a legutóbbi időkben is alkalmazottól ( kendertörő, tiló, törőszék, kenderdörzsölés, szöszcsávázás), csak éppen nem gerebenezte még a rostot. A fonással kezdődő fonalmunkák recens eszközei ( guzsaly, motolla, gombolyító, fonalfelvetés, szövőszék) viszont honfoglalás utáni szláv hatást is mutatnak. – A kendermunkának jelentős gazdasági szerepe volt az önellátásra törekvő parasztcsaládok háztartásában. Bár a kendernek hagyományos módon és eszközökkel való feldolgozása rendkívül idő- és munkaigényes (egy m vászon előállítása a családnak átlag 24–28 munkaórába került!), ennek ellenére a parasztcsaládok zöme századunk első felében is még intenzíven foglalkozott vele. A kendermunkára fordítandó idő 80%-a téli hónapokra esett, amikor a parasztgazdaságban szünetelt a mezőgazdasági munka. Az egyébként hasznosítani nem tudott téli idő a kendermunka során jelentős értéket termelt: kielégítette a család és a gazdaság textilszükségletét. A kendermunka gazdasági jelentősége mellett fontos volt társadalmi szerepe is. Az egykor országszerte általános fonók, ill. főleg a Tiszántúlon szokásos dörzsölők a lányok és legények találkozóhelyei és a közös játék, a mesélés, a szórakozás fontos társadalmi intézményei voltak. – Irod. Ébner Sándor: A kendermunka népi szerszámai Magyarországon (Népr. Ért., 1927); Szolnoky Lajos: A kender és feldolgozója Kemencén (Ethn., 1949); Szolnoky Lajos: Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban (Ethn., 1950).
Szolnoky Lajos

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages