Középkori magyar egyetemek
Középkori magyar egyetemek
A magyar szellemnek a míveltség iránt való nagy fogékonyságra mutat az a tény, hogy III. Béla királyunk (1173–1196) a veszprémi káptalani iskolát egyetemi rangú főiskolává emelte. Minthogy neje (Margit) II. Fülöp francia király nővére volt, s ennélfogva Béla a francia udvarral élénk összeköttetésben áll: természetes, ha a nevezett főiskolát a párizsi mintájára (prout Parisius in Francia) rendezte be. Ugyanerre a gondolatra aztán csak mintegy kétszáz esztendő múlva jött IV. Károly császár, midőn az első német egyetemet alapítá Prágában, a párizsi Rue de Fourreban töltött tanulóévei emékére. A tanulók itt is – mint Párizsban – nemzeti (natio) származás szerint csoportosúltak. A magyar ifjak, mint külön »nemzet« szerepeltek Bécsben, Bolognában, Krakkóban, s külön társas-helyiségök (bursa) is volt, hol benlakást, s a szegény sorsúak anyagi segélyt is kaptak.
Úgy látszik, hogy a veszprémi egyetemen leginkább a jogtudomány virágzott, mert annak a tudását a zsinatok is nagyban sürgették.
Nem tudjuk, hogy e főiskola mikor szűnt meg; de azt igen, hogy Nagy Lajos királyunk a XIV. század második felében a pécsi egyetemet alapítá a polgári és egyházjogi s más studiumok tanítására. V. Orbán pápa Avignonban 1367 szeptemberében kelt bullájával jóváhagyta a pécsi egyetemet; minthogy azonban e főiskolától szintúgy, mint a két évvel előbb (1365-ben) alapított bécsi egyetemtől megtagadta a theologia tanítása jogát: az egyetem főkép a kánoni és polgári jogtudomány mívelésére fordított gondot. Éppen azért, mert ezt a tudományt mívelte, jelentékeny hatással lehetett a közmívelődésre és közéletünkre. Annál feltünőbb, hogy – bár tovább fennállott, mint Magyarország középkori bármely más egyetemre – XI. Gergely pápának 1376-ban kelt egy bulláján kivül (melyben e főiskola tanárát és tanulóit egyházi javadalmaik élvezetében öt évre meghagyja abban az esetben is, ha hazulról távol voltak), teljes másfélszáz esztendőn át nincs biztos adatunk az egyetem életéről. Mátyás király korában sem tudunk felőle. A mohácsi vész idején még fennállott s 300 hallgatója vett részt a gyászos emlékű csatában. De ezután homályba vész története. Némi valószinűséggal csak annyit mondhatunk, hogy a pécsi egyetem végképen 1543-ban szűnt meg, mikor Pécs török iga alá kerűlt.
Különböző nemzetiségű tanulók a prágai egyetemen.
Hazánk középkori főiskoláiról általában keveset tudunk. Ily kevés adatunk van a Zsigmond király nevéhez füződő ó-budai egyetemről, s a Vitéz János 1467-ben alapította pozsonyi főiskoláról is. Úgy vagyunk velök, mint a természetvizsgáló egy-egy kihalt állatfaj hézagos csontmaradványaival, melyekből lehetetlen a kihalt faj tipuszát megalkotni. Szerencsénkre a középkor főiskolái tanulmányok és tankönyvek tekintetében is oly egyformák, hogy egyiknek a belső élete szakasztott mása a többi életének.
Lássuk, mit tanítottak s mit tanúltak a középkori egyetemeken?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
