AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE | Magyar néprajz

1140AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. Magyarország társadalmi tagozódása 1930-ban – Az 1930. évi országos népszámlálás adatai alapján Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 91. nyomán	19
2. Négy család konyhája a cselédházban. Tarhos-puszta (Békés vm.). – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 110. nyomán	127
3. Közös fűtésű cselédház 1890-ből. Pál-puszta (Békés vm.) – Rekonstrukció Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 27. nyomán	128
4. 1910-ben épült hosszú cselédház részlete. Tarhos-puszta (Békés vm.) – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982:58. nyomán	131
5. Két család által lakott szoba berendezése a cselédházban. Tarhos-puszta (Békés vm.) – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 61. nyomán	132
6. Gömöri köznemesek címerei. A) Bartók nemzetség, B) Héthy nemzetség – Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Méry ratio 1972: 81; Faggyas István: A Sajó és Szuha vidékének kisnemessége. Debrecen, 1988: 86. nyomán	141
7. Nemes Harangi György házának tervrajza 1820-ban. Debrecen (Bihar vm.) – Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között. Budapest, 1988: 147. nyomán	154
8. Nemzetségek és a templomi ülésrend. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 245. nyomán	162
9. Nemzetségek a temetőben. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 106. nyomán	164
10. A magyar gyáripar fontosabb adatai. Forrás: Az 1940. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv. – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 173. nyomán	243
11. Malomkőbányászok a 19. század első felében. Sárospatak (Zemplén vm.) – Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen Miskolc, 1990: 66. nyomán	245
12. A MÁVAG lakótelep részlete. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 1. sz. melléklet nyomán	282
13. Egyszobás munkáslakás alaprajza a gázgyári telepen. Óbuda (Budapest) – Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia. Debrecen, 1996: 17. nyomán	284
14. Kétszobás munkáslakás alaprajza a gázgyári telepen. Óbuda (Budapest) – Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia. Debrecen, 1996: 18. nyomán	285
15. Munkáslakás berendezése az 1920–30-as években a MÁVAG lakótelepen. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 3. sz. melléklet nyomán	286
16. Munkáslakás berendezése az 1960-as években a MÁVAG lakótelepen. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 4. sz. melléklet nyomán	288
17. Molnárkalács-sütővasak díszítése. Borsodnádasd (Borsod vm.) – Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása. In: Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976: 56–60. nyomán	294
18. Gyári munkások fapapucsa. A) hevederes, B) buktatós. Dernő (Gömör-Kishont vm.) – Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, (1903): 175. nyomán	297
19. Bányászok fáklyabotja. Dobsina (Gömör-Kishont vm.) – Borovszky Samu (szerk): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, (1903): 290. nyomán	299
20. Bányász kótogó (faharang) az akna közelében. Bánfalva (Borsod vm.) – Faller Jenő: Néhány szó a lármafáról. Bányászati és Kohászati Lapok LXXV. 1943: 35. nyomán	303
21. Faharang (bányászharang) fali vaskarra függesztve, elöl- és oldalnézetben. Várpalota (Veszprém vm.) – Faller Jenő: Néhány szó a lármafáról. Bányászati és Kohászati Lapok LXXV. 1943: 36. nyomán	304
22. A vargacéh behívótáblája, elöl- és hátulnézetben. Székelyudvarhely (Udvarhely vm.) – Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest, 1981: 50; Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei. Budapest, 1995: 187. nyomán	314
23. A Vörös Rák vendéglő cégére. Eger (Heves vm.). Helyben készült 1907-ben, múzeumban őrzik 1949–50 óta – Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek. Eger, 1982: 90. nyomán	323
24. 20–29 éves újházas férfiak lakóhelye Pest megyében a 18. század közepén – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat)	417
25. A házasságkötés napja Kunszentmártonban (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) a 18–19. században – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat)	423
26. A házasságkötések napjainak változása Bélapátfalván (Borsod vm.), 1703–1980 – Kovács Béla: Bélapátfalva története. Bélapátfalva, 1996: 168–169. nyomán	425
27. A házasságok havonkénti százalékos megoszlása, 1787–1940. Mezőköbölkút (Beszterce-Naszód vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 473. nyomán	427
28. Együttélő vérrokonok, 18. század és 1970 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat)	436
29. Együttélő felnőtt rokonok korcsoportjai, 18. század és 1970 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat)	440
30. Átlagos háztartásnagyság, 1787–1990 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat)	462
31. Hozzátartozók és rokonok állásrendje a koporsó körül. Kolozsvár (Kolozs vm.) – K. Kovács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944: 213. nyomán	471
32. Az év folyamán végzett munka mennyiségének havi megoszlása a 20. század első felében a családi gazdaságban és a termelőszövetkezetben. Avasújváros (Szatmár vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 415. nyomán	478
33. A munka, a szórakozás és az alvás idejének változása az év folyamán a szövetkezetesítés (1950) előtti paraszttársadalomban. Bodonkút (Kolozs vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 369. nyomán	480
34. A népi jogtudat összetevői 1770 és 1940 tájékán. Az egyéni, igazságosnak vélt magatartás forrásainak megváltozása – Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 40. nyomán	745
35. Foglalójegyek, fajegyek. Gyergyóremete (Csík vm.) – Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 605. nyomán	750
36. A húsvéti kalács díszítményei. Bodrogköz (Zemplén vm.) – Viga Gyula: Hármas határon. Miskolc, 1996: 196. nyomán	804
37. Templomi ülésrend és városrészek összefüggése. Karcag (Jász-NagykunSzolnok vm.) – Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 103. nyomán	810
38. Temetési tábla 1865-ből. Bánffyhunyad (Kolozs vm.) – Malonyay Dezső (szerk.): A magyar nép művészete. I. A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest, 1907: 257. nyomán	828

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me