Hadi felöltő.
Hadi felöltő.
A mi a régi magyarok hadi felöltőjét illeti, a már föntebb említett X–XI. századbeli byzanczi evangelium magyarnak, bessenyőnek vagy más rokonfajta népnek tekinthető lovasain kettős felöltő különböztethető meg. (17. tábla, 6–7.)– A felső egész rövid, csupán derékig ér, hol öv szorítja össze s pikkelyekkel van borítva. Alatta szoknyaszerü bő vászon ruha következik, mely valamivel a térd fölött végződik. Egy pár lovas ezen kivül még vállra vetett rövidebb fajta köpenyfélét hord. Ugyanilyen hadi viseletben van ábrázolva az a X–XI. századbeli byzanczi császár (17. tábla, 3.), a kinek csizmáiról már megjegyeztük, hogy azok csakis a kelet-európai turánok befolyása alatt terjedhettek el Byzanczban. A különbség a lovasok és a császár feltöltője közt csupán annyi, hogy amazoknál a kar alsó része meztelen, míg emennél a felső ruha könyökig érő újján kivül az alsó ruha is el van látva újjal, mely egész a kézfejig ér. Hasonló viseletet tüntetnek föl a tatár hódítás előtti kaukázusi emlékek is (17. t., 4., 5.), csakhogy itt a felső ruha már hosszabb, sőt a hagyományaink szerint magyar eredetü szvanok földjén levő ecseri templom tryptichonjának egyik szentje (17. 5.) térdig érő pikkelyes felső ruhában van ábrázolva s az alsó vászon ruhának csak egy keskeny szegélye látszik ki. Hogy ez a magyaroknál is így volt, világosan mutatják a pécsi domborművek (19. 3.) s a hainburgi u. n. Attila-szobor (19. t., 9.), melyeknél a czombig érő felső ruhától határozottan külön válik egy másik, egész térdig érő alsó ruha s ezenkivül a XIII. századbeli Reimchronik is említi, hogy a magyarok fehér bő inge kilátszott szűk felsőruhájuk alól, sőt úgy tetszik, egyik déloroszországi csészetartó szobron is (20. 6.) megkülönböztethető a kettős, rövidebb és hosszabb felöltő. Alig lehet kétségünk, hogy a csángók és oláhok kilóggó inge ennek a szokásnak a maradványa.*
Vámbéry A. A török faj. 487. Reimchronicot l. Pez Scriptores Rer. Austriacarum. 1745. III. 80. (l. alább 107. jegyzet és szöveg 74. l.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
