RÓNAY JÁCINT | A múlt magyar tudósai

RÓNAY JÁCINT
PÁL LAJOS, 1976

Rónay Jácint János, Leitzinger (Székesfehérvár, 1814. máj. 13. – Pozsony, 1889. ápr. 17.): Benedek-rendi tanár, író, természettudós, a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztője, az MTA tagja (l. 1847, r. 1867). 1840-től Győrben volt tanár. 184i-ben a pesti egy.-en bölcsészdoktor lett. 1848-ban győri nemzetőr-pap, 1849-ben a kormány Győr vm.-i papi biztosa, később tábori pap a honvédseregben. A szabadságharc bukása után 1850-ben emigrálni kényszerült. Londonban telepedett le, tanításból és újságírásból élt. Többek között Kossuth gyermekeit is tanította. 1861-ben Székesfehérvár ogy.-i képviselőnek, Győr város bizottsági tagnak választotta, de ő nem folyamodott kegyelemért. 1862-től a m. újságoknak írt közleményekben, majd Fajkeletkezés c. könyvében a darwinizmust ismertette. 1866-ban tért haza. 1867 – 71-ben az MTA Értesítőjét szerk., 1867-től Pér kerület (Győr vm.) ogy.-i képviselőnek választotta. 1871 – 72-ben Rudolf trónörököst tanította Mo. történetére, 1875 – 83-ban pedig Mária Valéria főhg.-nő oktatója volt. 1871-ben kilépett a Benedek-rendből, 1872-ben pozsonyi nagyprépost, majd 1873-ban választott (szkodari) püspök is lett. 1883-tól Pozsonyban élt. Gazdag könyvtárát a pozsonyi Toldi-körnek hagyta. Korábban szépirodalommal is foglalkozott; pannonhalmi teológiai tanulmányai közben Kisfaludy Károlyt követő stílusban több színművet írt. Részt vett a Magyar Történelmi Társulat alapításában is. Érdekes emlékiratait Napló töredék (Pozsony, é. n.) címmel 8 kötetben, 10 példányban adta ki. – F. m. Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből (Győr, 1846); Jellemisme (Győr, 1847); Az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre (MTA székfoglaló, Társalkodó, 1848. máj. 20.); A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről (Pest, 1860); Jellemrajzok az angol színvilágból (Pest, 1865); Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége (Pest, 1864); Az ősember haladásáról (MTA- előadás, Pest, 1868). – Irod. Pór Antal: Emlékbeszéd R. J. J. rendes tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1891); Acsay Ferenc: R. J. J. élete (Győr, 1906); Környei Elek: R. J. emlékezete (Magy. Nemzet, 1964. 108. sz.); Allodiatoris Irma: R. J. J. (Élővilág, 1964. 5. sz.); Réti Endre: A biológiai gondolkodás nagy úttörője: R. J. J. (Orvosegyetem, 1964. 6. sz.)

ÉLETE TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE 1848-ig A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN A SZADADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN AZ EMIGRÁCIÓBAN TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA AZ EMIGRÁCIÓBAN EGYÉB TEVÉKENYSÉGE AZ EMIGRÁCIÓBAN HAZATÉRÉSÉIG TUDOMÁNYOS ÉS POLITIKAI MŰKÖDÉSE ÖSSZEGEZÉS BIBLIOGRÁFIA

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me